Mint annyi fejlesztés, ez is a II. világháborúhoz kötődik, és csak később szivárgott be a civil életbe, hogy aztán ma szériatartozék legyen a prémium autókban
Mi a head-up display?
A head-up display, vagy röviden csak HUD egy olyan eszköz, ami a szélvédőre a sofőr számára hasznos információkat vetít ki egy szélvédőre ragasztott átlátszó fóliára, hogy annak ne kelljen a műszerfalra pillantanod a különböző értékek leolvasásához, amivel időt spórol meg. És nem kell valóságtól elrugaszkodott példát hozni (mondjuk hogy egy Lamborghinivel csapatod az Autobahn-on), elég ha arra gondolsz, hogy ha bármilyen autóval tartod a 130-as autópálya tempót, az egy másodperc alatt, amíg a műszerfalra pillantasz és vissza az útra 36,1 métert tettél meg. Ha pedig balesetveszélyes helyzet van, az az egy másodperc, vagy 36,1 méter akár élet-halál kérdése is lehet.Head-up displayek elődei repülőkben
A II. világháborúban a vadászpilótáknál állt fenn először, hogy bevetés közben ha éles akcióba kerültek, sokszor az az egyetlen másodperc jelentette a légigyőzelmet (vagy a kilövés elkerülését), hogy rápillantottak-e a műszerfalra vagy sem. De ekkoriban még nem állt megfelelő szinten a technológia, hogy teljes értékű HUD-ot tudjanak gyártani, ellenben már ekkoriban is voltak fejlesztések a briteknél és a németeknél különböző, giroszkóppal működő lövegirányzékok gyártására. Hogy miért is volt erre szükség? A II. világháborúban ugrásszerűen nőtt a harci repülők sebessége, ha csak példaként nézzük a Luftwaffe Messershmitt Bf 109-esét, abból is az E változatot, amit 1938-ra, tehát a háború előestéjén fejlesztettek ki, de harcászati alkalmazásra csak 1941-ben került, a végsebessége 575 km/h-ra volt. Már ez is az egyik leghatékonyabb vadászrepülővé tette a Bf 109-est, de a német mérnökök nem tétlenkedtek, az 1944-re hadrendbe állt Messerschmitt Me 262 már sugárhajtóművel rendelkezett, a végsebessége pedig 900 km/h volt (kis adalék, hogy mennyire nem tudott vele mihez kezdeni a szövetséges légierő: több Me 262 zuhant le műszaki problémák miatt, mint amennyit kilőttek)!Ekkora sebesség mellett már szüksége volt a pilótáknak kisegítő rendszerekre, ezért a németek megcsinálták az Einheitszielvorrichtung-ot (röviden EZ), magyarul célpont bemérő egységet. Az EZ két fő részből állt, egy két giroszkópból és a számítást végző 13,6 kg-os egységből, és a 3,2 kilós kivetítő egységből. Alig kétszáz darabot szereltek csak be Focke-Wulf Fw 190esekbe és Messerschmitt Me 262-esekbe, de segítségével jóval messzebbről sikerült kilőni az ellenséges gépeket. Az EZ 42 maximum 1000 méterre volt kalibrálva, de tudunk olyan esetekről is, amikor 1500 méterről sikerült ellenséges gépet leszedni a segítségével, ami nem olyan rossz teljesítmény, ha azt nézed, hogy az irányított rakétatechnológia még gyerekcipőben járt abban az időben.
Korai head-up displayek
Az első, valóban teljes értékűnek nevezhető HUD-ot csak a hatvanas években alkotta meg egy francia pilóta, Gilbert Klopfstein alkotta meg, és ő is sztenderdizálta a jelöléseket a HUD-okon. A General Motors rögtön felfigyelt a technológiára és Mako Shark II-es konceptautójuk megalkotásánál már tervezték, hogy head-up displayt szerelnek az autóba. Sajnos ezek azonban a tervezőasztalon maradtak, megvalósításig már nem jutott dolog. A Mako Shark II-est 1965-ben mutatták be, alig két darab készült belőle, és azok közül is csak az egyik volt teljesen működőképes.1968-ban viszont a Chevrolet Caprice-ban már tesztelték a head-up displayüket a GM-nél, viszont a sorozatgyártásba már nem került át a technológia. Az első head up display, amit már a sofőrök is használhattak szintén a GM-hez köthető, ugyanis az ötödik generációs Oldsmobile Cutlass Supreme-ből 1988-ban külön készítettek 250 safety car-verziót, amikből 50 megkapta a head-up displayt. Azonban máig tisztázatlan okok miatt visszahívták ezt az 50 darabot. 1992-ben a GM a Pontiac Bonneville SSEi-ben már alapfelszereltségként árulta a HUD-ot, így ez lett az első szériában gyártott autó, ami megkapta ezt az extrát.
És ahogy az lenni szokott, a prémium kategória technikai újításai szép lassan leszivárogtak az alsóbb kategóriába is, így ma már szinte minden nagy autógyártó magasabb felszereltségi szintjében megtalálható a head-up display.
Head-up display a mai autókban
Ma már számtalan különféle head-up display közül válogathatsz, attól függően, hogy mennyire részletes információkat szeretnél látni a szélvédődön. Akkor sincs probléma, ha régebbi autód van head-up display nélkül, és utólag szeretnél HUD-ot belerakni! Két megoldás is lehetséges erre: Egyik, hogy GPS-alapú head-up displayt veszel. Előnye, hogy nem a gyárilag felfelé csaló sebességet mutatja meg, hanem a valós sebességet, hiszen műhold méri be az adott idő alatt megtett távolságot. Hátránya viszont, hogy mivel nincs kapcsolatban az autó műszereivel, így csak a sebességet tudja kijelezni, egyéb információt sajnos nem tud adni az autóról. A másik megoldás az OBD-csatlakozón keresztül az autóra kapcsolódó head-up display. Ez, mivel már összeköttetésben van az autó egyéb rendszereivel, jóval bővebb információt tud nyújtani, úgy mint: sebesség, fordulatszám, vízhőmérséklet, akkumulátor feszültség, alacsony akkumulátor feszültség figyelmeztető, magas vízhőmérséklet figyelmeztető, gyorshajtás figyelmeztető, vagy akár navigációs rendszert is kivetíthet.Ha összevetjük az árakat, a GPS-alapú lesz az olcsóbb, de a fenti információkat nyújtó OBD-csatlakozós HUD-ot (navigációs rendszer nélkül) is 30.000 forintból meg lehet úszni, és mégis kapunk egy enyhe prémium-élményt vele.
Veszélyes lehet a head-up display?
Az utóbbi időben elkezdték vizsgálni, hogy vajon jó-e az, ha a túl sok különböző információt kapunk folyamatosan. A Torontói Egyetemen végzett kutatások azt mutatják, hogy a kivetített adatok jobban elvonják a figyelmet a közlekedésről, mint ahogy azt eddig sejtették. A túl sok adat információ-túladagolást okozott, emiatt a teszteken nehezebben ismerték fel a különböző ábrákat a tesztalanyok. Ez laboratóriumi körülmények között nem probléma, de a való életben az utakon annál inkább.“Fontos lenne világos különbséget tenni a jelzések között, mint például egy egyszerű kanyarodásra vonatkozó értesítés és egy ütközésre figyelmeztető riasztás, különben az egymással versengő üzenetek nagyobb veszélyt jelentenek, mintha semmilyen jelzés nem lenne”– mondta Ian Spencer, a Torontói Egyetem pszichológiaprofesszora és a kutatás vezetője.Most, amikor egyre inkább elterjedőben vannak az önvezető rendszerek nem kérdés, hogy a head-up display szerepe csökkenni fog a jövőben, viszont ennek bekövetkeztéig nem túl sok gyártó próbálja a head-up display okozta információ-túladagolást enyhíteni. Ezen kevesek egyike a Jaguar Land Rover, akik olyan gázpedál fejlesztésén dolgoznak, amik rezgéssel-pulzálással figyelmeztetik a sofőrt a sebesség túllépésére, vagy az esetleges ráfutásos balesetek lehetőségére. Forrás:
