Teszteltük a Jaguar Land Rover konszern legkisebb SUV-ját, az Evoque-t! Stílusos városi cirkáló, remek tereptulajdonságokkal
Te hány csillaggal értékeled ezt a tesztautót?
szavazat - átlag: (5-ből)
A tesztautót a Pannonhandel Zrt. biztosította: http://www.pannonhandel.eu/
A Range Rover Evoque 2011-ben robbant be a piacra, sportos, figyelemfelkeltő megjelenésével. Az autó kellően vadnak tűnik, érezhető benne az elegancia, impozáns látványt nyújt. A kiváló terepjáró képességek várhatóak voltak a nagy múltra visszatekintő Land Rover-től, és valóban nem okozott csalódást.
A 2013-as frissítésnek köszönhetően szögletes kipufogóvégeget kapott, illetve a lökhárítókon végeztek némi ráncfelvarrást. A 2013-as év még átfogóbb frissítést eredményezett, ami néhány extrában nyilvánult meg, és az ebben a kategóriában egyedinek számító 9 sebességes ZF automata váltóban. Tesztautónkban egy 2.2 SD4 Pure felszereltségű, automata, 6 sebességes változatot tisztelhettünk.
A 4,37 méter hosszú, 2,66 méteres tengelytávval rendelkező Evoque kívülről tömzsinek tűnhet, de belülről meglepően tágas, kényelmes elfér benne akár négy fő is. A Land Rovertől megszokott szögletes formavilág fogad minket, az anyagminőség ránézésre prémium, tapintásra már annyira nem mondanám annak. A funkcionalitásra és az ergonómiára egy szavunk sem lehet, bár a multimédiás rendszer nehézkes és a lassú kezelhetősége bizony mínusz pontnak számít.
A német konkurenseitől ebből a szempontból bőven elmarad az Evoque, a belső vonalvezetés nagy csalódás az extravagáns külső után. Szerencsére az ülések tökéletesek, ezek bőven kárpótolnak a hiányosságok miatt. Alapvetően igényes a varrás és a kárpitok minősége is, az elektromosan előbukkanó tárcsás váltó pedig sokat dob, az amúgy is vagány autó belsején. A Meridian Hifi rendszer is szépen teszi a dolgát, megjelenésében, nevében szintén prémium minőség rejlik. Az 575 literes csomagtartó kellő helyet kínálhat ha ügyesen tudjuk tele zsúfolni, a támlákat ledöntve viszont háromszor annyi helyet kapunk.
A dízelmotor meglepően hangos, erélyes kattogással bír, főleg hidegen, és a menetzaj is meglehetősen nagy utazás közben. A 420 Nm nyomaték azért szépen megindítja a bő 1,5 tonnás szerkezetet, bár magas fordulatszámon elfogy az autó ereje. Sport módban valamivel agresszívabbá válik, érzékenyebb lesz a gázadásra, de elenyészőnek mondanám a különbséget, a Normal módhoz képest. Nagy gázadáskor nehezen találja a megfelelő fokozatot, kissé tétován indul meg, ezt viszont valamennyire lehet orvosolni a kormány mögötti fülekkel, sport módban. 8,5 másodperc alatt éri el nulláról a százat, végsebessége 195 km/óra.
A futómű SUV-osan feszes, kombinálva van a komfort egy kis sportossággal, terepjárósággal. A kormányzás egyébként határozottan jól súlyozott, éles a futómű és gyorsan reagál a kormánymozdulatokra. Az autó terepjáró képességeit is ki szeretnénk emelni, meglepően kellemesen hatott, az amúgy nagyon városias érzés mellé. Az Evoqueon csak a legextrémebb terepviszonyok tudnak kifogni, így méltán kapta meg a Range Rover emblémát. Az első terepszöge 25, a hátsó 33, középső 22 fokos, maximális gázlómélysége pedig fél méter. A fejlett összkerék hajtás teszi még teljessé a képet, ami akár képes szabályozni a hátsó kerekek közötti nyomatékot is.
A legkisebb Range Rover tehát egy egyedülálló prémiumautó, kicsi, angolos beütéssel. Kissé kopógosak a műanyag berakások, minden többet mutat annál, amit valójába nyújt. A minőség jelen van, de nem a részletekig menően, a német konkurensek ebben járnak még előrébb, a menetteljesítményen felül. A visszafogott dinamizmus és a hangos dízelmotor bizony bőven levon a vezetési élményből, és az autó fogyasztása sem mondható alacsonynak, 8,5-ös átlaggal jártunk vele a tesztút során.
A terepjáró képességek az exkluzív megjelenéssel viszont könnyen leveszik a lábukról akár az erősebbik nemet, de leginkább a női szívekre hathat a cuki városi SUV. Az Evoque őrülethullám nem véletlen, összességében nagyon szerethető autót hoztak össze az angolok.
A tesztet készítették:
Az Evoque megnyerő megjelenése
Az Evoque akár háromajtós kivitelben is kérhető. Ez különlegessé teszi a márkán belül, de már maga a megjelenése is forradalmi volt a Land Rover részéről. Nem véletlenül kapta meg a dizájndíjat a World Car of the Year választáson 2012-ben.
A 2013-as frissítésnek köszönhetően szögletes kipufogóvégeget kapott, illetve a lökhárítókon végeztek némi ráncfelvarrást. A 2013-as év még átfogóbb frissítést eredményezett, ami néhány extrában nyilvánult meg, és az ebben a kategóriában egyedinek számító 9 sebességes ZF automata váltóban. Tesztautónkban egy 2.2 SD4 Pure felszereltségű, automata, 6 sebességes változatot tisztelhettünk.
Az Evoque beltere csak megjelenésében prémium
A 4,37 méter hosszú, 2,66 méteres tengelytávval rendelkező Evoque kívülről tömzsinek tűnhet, de belülről meglepően tágas, kényelmes elfér benne akár négy fő is. A Land Rovertől megszokott szögletes formavilág fogad minket, az anyagminőség ránézésre prémium, tapintásra már annyira nem mondanám annak. A funkcionalitásra és az ergonómiára egy szavunk sem lehet, bár a multimédiás rendszer nehézkes és a lassú kezelhetősége bizony mínusz pontnak számít.
A német konkurenseitől ebből a szempontból bőven elmarad az Evoque, a belső vonalvezetés nagy csalódás az extravagáns külső után. Szerencsére az ülések tökéletesek, ezek bőven kárpótolnak a hiányosságok miatt. Alapvetően igényes a varrás és a kárpitok minősége is, az elektromosan előbukkanó tárcsás váltó pedig sokat dob, az amúgy is vagány autó belsején. A Meridian Hifi rendszer is szépen teszi a dolgát, megjelenésében, nevében szintén prémium minőség rejlik. Az 575 literes csomagtartó kellő helyet kínálhat ha ügyesen tudjuk tele zsúfolni, a támlákat ledöntve viszont háromszor annyi helyet kapunk.
A Range Rover névhez hű maradt
A tesztautónk a 2.2 literes, 190 lóerős dízel motorral rendelkezett, ami a SUV méreteihez bőven elegendő, bár a sebesség nem az erőssége, manőverezhetősége viszont kompenzálta ezt. Hétköznapi autózáshoz, városban vígan lehet vele mozogni, amolyan kis városi tankhoz hasonlítanám.
A dízelmotor meglepően hangos, erélyes kattogással bír, főleg hidegen, és a menetzaj is meglehetősen nagy utazás közben. A 420 Nm nyomaték azért szépen megindítja a bő 1,5 tonnás szerkezetet, bár magas fordulatszámon elfogy az autó ereje. Sport módban valamivel agresszívabbá válik, érzékenyebb lesz a gázadásra, de elenyészőnek mondanám a különbséget, a Normal módhoz képest. Nagy gázadáskor nehezen találja a megfelelő fokozatot, kissé tétován indul meg, ezt viszont valamennyire lehet orvosolni a kormány mögötti fülekkel, sport módban. 8,5 másodperc alatt éri el nulláról a százat, végsebessége 195 km/óra.
A futómű SUV-osan feszes, kombinálva van a komfort egy kis sportossággal, terepjárósággal. A kormányzás egyébként határozottan jól súlyozott, éles a futómű és gyorsan reagál a kormánymozdulatokra. Az autó terepjáró képességeit is ki szeretnénk emelni, meglepően kellemesen hatott, az amúgy nagyon városias érzés mellé. Az Evoqueon csak a legextrémebb terepviszonyok tudnak kifogni, így méltán kapta meg a Range Rover emblémát. Az első terepszöge 25, a hátsó 33, középső 22 fokos, maximális gázlómélysége pedig fél méter. A fejlett összkerék hajtás teszi még teljessé a képet, ami akár képes szabályozni a hátsó kerekek közötti nyomatékot is.
Az Evoque erőssége a dizájn
A legkisebb Range Rover tehát egy egyedülálló prémiumautó, kicsi, angolos beütéssel. Kissé kopógosak a műanyag berakások, minden többet mutat annál, amit valójába nyújt. A minőség jelen van, de nem a részletekig menően, a német konkurensek ebben járnak még előrébb, a menetteljesítményen felül. A visszafogott dinamizmus és a hangos dízelmotor bizony bőven levon a vezetési élményből, és az autó fogyasztása sem mondható alacsonynak, 8,5-ös átlaggal jártunk vele a tesztút során.
A terepjáró képességek az exkluzív megjelenéssel viszont könnyen leveszik a lábukról akár az erősebbik nemet, de leginkább a női szívekre hathat a cuki városi SUV. Az Evoque őrülethullám nem véletlen, összességében nagyon szerethető autót hoztak össze az angolok.
A tesztet készítették:
- Aranyossy Medárd
- Erős Márk
