Hallottál már a Volksrod műfajról? Annyit segítek, hogy szoros kapcsolatban áll a Hot-rod világgal, mondhatni a részese. Ismerd meg az irányzatot egy Bogáron keresztül!
Társszerző: Bolgár Krisztián
Az amerikai Hot-rod világ egy külön dimenzió a tuning univerzumában és ezek a szavak nem annyira túlzóak, mivel a Hot-rod műfaj az egyik legrégebbi tuningipari tevékenység, amelyet ember végez a földön. Egyszóval volt ideje bőven kialakulni, átalakulni, fejlődni és összességében történelmet írni! A mai tendencia sem esett alább, ha Hot-rodokról van szó, ugyan a modern tuningalkatrészek rányomják védjegyüket a legtöbb mostani építésre, a klasszikus megoldások, kivitelezések töretlenül követve vannak, mintha ez le lenne írva egy képzeletbeli törvénykönyvbe. A Hot-rodozás számtalan alternatív megoldást is magával vonzott, mint például a Volksrod műfajt, aminek lényege, hogy korai Volkswagen modellekkel (javarészt Bogár) érik el azt a külsőt és hatást, mint a korai Hot-rod gépek esetében (1930-as évek). A jelenség egy időpontba sorolható a Cal-style Bogarak megjelenésével az amerikai tuningéletben még az 1970-80-as évekbe. A Volksrodozás kétségtelenül akkor élte fénykorát, de ma is akadnak komoly múlttal rendelkező építők, mint például Eric Goodman és az Ő 1973-as Volksrodja.A Volksrodok kialakulása
Lehet, hogy hihetetlen, de a Bogarakra épült Hot-rodok kultusza közel olyan hatalmas, mint a klasszikus, Ford T-modellekre kreált különböző rodoké. A két alap viszont szoros kapcsolatban áll egymással, hiszen a Ford T-modellek tették lehetővé a Volksrodok létrejöttét.A ’70-es évek végére az 1910-es, 1920-as Ford T-modellek árai az egekben voltak, amihez az akkor is domináló Hot-rod építési stílusok is besegítettek. Rengetegen szerettek volna egyedi T-modellt Hot-rod vagy Rat-rod megvalósításban, ami az óriási példányszámban gyártott típus árainak felkúszását eredményezte (no meg persze a természetes fogyatkozásuk is hozzájátszott a jelenséghez). Éppen ezért a szerényebb keretekkel rendelkező „rodderek” egy olyan alternatíva után kezdtek el keresgélni, ami olcsóbb vételárral, alkatrészárakkal és szintén ’30-as évekbeli designal rendelkezik. A kigondolások eredménye a VW Bogár lett, amely nem csak, hogy teljesíti az összes kritériumot, de még úgyszintén autóipari státusszimbólumnak számított (illetve számít), mint a T-modell. Az egyszerű, alvázas karosszéria is elősegítette a már névvel rendelkező Volksrod műfaj kialakulását, aminek nem is kellet olyan sok idő, hogy elérje a csúcsot és több ezer Volksrod gép furikázza az amerikai sztrádák tetemes részét. Csak úgy, mint a Hot-rodozás, a Volksrod sem fog eltűnni a tuning világából, így ma is akadnak olyan követők, akik fanatikusként rajonganak a kompromisszumoknak köszönhetően kialakuló műfajnak.
Egy 900 dolláros Bogárból egy kiállítói Volksrodot
Eric története is a már megszokható felállásban kezdődött. Az első lépés volt a szerelembe esés, amit „meg is tett” a tuner a Volksrodok csodás világában. A szerelem kialakulása után jött az ötlet, hogy az érzelmekből fakadó ötleteket meg kell valósítani, azaz építeni kell egy Hot-rod Bogarat. Fel is nézett Eric az amerikai Craiglistre, ahol rátalált egy 1973-as VW Bogárra. Nem volt a legszebb állapotban, szinte mindene korrodált volt és hátulról még sérüléseket is szerzett, de mindössze 900 dollárt kértek érte és Ericnek egy ép alvázra volt lényegében csak szüksége. Így el is indulhatott a projekt azzal a kikötéssel, hogy az időt, mint tényezőt figyelmen kívül fogja hagyni a projekt során. Ez történt 2009-ben és Eric elve, miszerint a minőséget csak hosszú órák munkájával lehet csak elérni, bizony beteljesült, hiszen két éve hogy teljesen elkészült a barna kis Bogár, de a minőség valóban az áhított 100%.Csak semmi összecsapott munka a Bogár körül
A ’73-as VW Bogár jobb kezekbe nem is kerülhetett volna, hiszen egy olyan „rovarrá” alakulhatott, ami minden típustársának „nagy álma lehet”. A start természetesen az autó atomjaira szedésével kezdődött, aminek a kezdőlépése az alváz felújítása és lefújása volt. Ezután következett a karosszéria rendbe szedése, illetve a fölösleges részeinek eltávolítása (pl. a sárvédők, tető), majd az egész karosszéria megkapta a fekete-barna kéttónusú fényezést, rengeteg lakkal és polírpasztával egyetemben. A futóműnek is át kellett alakulnia a Volksrod stílus érintése érdekében, ezért egyedi kereszt- és hossztartók kerültek beépítésre, egyedi kormányösszekötőkkel illetve felfüggesztéssel.Mindehhez a felálláshoz társult az ötvenkét-küllős Vintiques felnik, elöl egy ’68-as Camaro fékrendszerrel, hátul pedig egy 914-es Porsche merevhíddal valamint dobfékekkel. A 914-es Porsche viszont nem csak a hátsó hídnál jelent meg, hanem az 1,8 literes boxermotornál is, amit éppenséggel ő szolgáltatott. Eric négy darab 40-es Weber karburátorral, egyedi vezérléssel, egyedi kipufogórendszerrel és egy 3”-os oldalkipufogóval tökéletesítette a boxer hangzását. A beltér egyedileg készített műszerfalat, színre fújt elemeket, Mercedes-Benz kárpitokat, üléseket és Porsche kormányt kapott. Eric büszke arra, hogy a karosszériamunkán és a fényezésen kívül minden az Ő keze munkája és hogy megtartotta elvét a minőséggel kapcsolatban. Már csak az a kérdés, hogy mégis kinek kellenek a háború előtti, méregdrága T-modellek, ha van a diszkó korszakból olcsó Bogarak, stílusos megoldásokkal?! Forrás:
