Mi lesz veled Forma-1?

A Forma-1-gyel kapcsolatban az elmúlt, főként az utóbbi 3 évben sok kritikát hallhattunk a szakmabéliek és a rajongók részéről egyaránt. Felmerül persze a kérdés, hogy ezek jogosak, avagy sem, hiszen mégiscsak az autósport királyáról beszélünk, ahol elképesztő összegeket szánnak a fejlesztésekre és egészen pazar és bonyolult megoldásokkal is lehet találkozni a szériában.

Csak a legjobb autó pilótája lehet F1-es világbajnok?

A turbó korszak beköszöntével számos változás történt, s bátran kijelenthetjük, hogy a Mercedes csapat uralta és talán most is uralja a motorépítést. Lewis Hamilton kétszer bizonyult legyőzhetetlennek, míg a tavaly visszavonult Nico Rosberg is világbajnok lett a V6-os turbo kocsival. A második hely pedig szintén a Merciké volt, megközelíteni csak alkalomszerűen tudták őket.

Alain Prost nyilatkozta korábban, hogy ez a Forma-1, és csodálni kéne ezeket a nagyon bonyolult erőforrásokat, valljuk be őszintén ebben van igazság. Hogy jót tesz-e a sportnak az más kérdés, hiszen egy gyártó tudta megépíteni a nagybetűs motort, ami mindenkinél jobb, azzal pedig elsöprően eredményes tud lenni. Úgy hiszem, mivel egy technikai sportról beszélünk, ahol a pilóta tudása mellett az is számít, hogy ki milyen autót épít, teljesen normális, hogy az új szabályokhoz a gyártóknak is kell alkalmazkodniuk és versenyezniük egymás ellen. Mindig a legjobb autók nyerték a sorozatot, igazán nagy meglepetés kevés alkalommal volt. Michael Scumacher fénykorában a Ferrarit megközelíteni sem tudták, most is nagyjából ezt a jelenséget figyeljük. Igaz az idei évben a Ferrari ismét magára talált, és esélyesek a végső győzelemért, ami nagyon jót tesz a sportnak.

Hogyan lehetne izgalmasabb a Forma-1?

Ami tény, hogy nagyon-nagyon kellene az, hogy a fiókcsapatok közül egy-kettő is versenyben legyen a dobogós helyekért. Bizony mennyire jó az, ha például kisebb csapat a fociban megveri a nagy csapatot! Jó lenne, ha ez nem akkor történne meg az F1-ben, amikor az élmenőknek valami problémájuk van, és még ezen felül is kell valami csoda... De ez csak egy-egy versenyen fordul elő, hiszen a mai motorok nagyon megbízhatóak, kevesebb technikai hiba fordul elő, mint a kétezres években. A motorok a szívókhoz képest jóval halkabbak, vagyis egészen más hangjuk van. Sok panasz érkezett erre is, még a volt főnök Bernie Ecclestone-tól is, de azt hiszem mára a hanggal sokan megbarátkoztak. Sőt, szerintem nagyon szép sportos hangjuk van a mostani turbóknak. A régi benzinfaló gépek legyenek a múlté, nagyon sokat fejlődött a világ, ez az ágazat pedig különösen, így adjunk teret az innovációnak. A gumi kérdés is nagyon megosztó, felmerül, hogy tartós gumikat kéne gyártani a sorozathoz, vagy maradjanak a gyorsabban elhasználódó abroncsok. Jelenleg ötféle keverék áll a csapatok rendelkezésére az ultralágytól a kemény keverékig. A képet nehéz összerakni, látunk olyat, hogy az adott pályán leglágyabb gumival egy versenyző fél versenytávot megtesz, olykor nem is nagy időveszteséggel. De előfordul az is, hogy valamikor ezek a gumik néhány kör alatt elfogynak, és lehet is őket cserélni. Innen nagyon nehéz megmondani, hogy mire is lenne szükség, egyáltalán kell-e változtatni bármin is. A változatosság kedvéért viszont jöhetne egy éra, ahol a tartósabb gumiké a főszerep.

A pénzügyi rendszer helyrehozatala sokkal égetőbb kérdés, mint, hogy nem lehet tankolni. Egyébként a most látott kerékcserék iszonyú látványosak és gyorsak. Mielőbb fontos lenne a szponzorok miatt is, hogy több bevételük legyen a kiscsapatoknak, és tudjanak fejleszteni a mostaninál nagyobb erővel. Hiányzik továbbá egy igazi kiscsapat, mint a Minardi, ahol sok szimpatikus fiatal kapott lehetőséget, és bizony sok világbajnok indult onnan. A 24 fős mezőny elérése azt hiszem, igazán jót tenne a sportnak. Az új F1 tulajdonos érti a marketinget, nagyon bízom abban, hogy kedvező fordulat történik minden téren, és igen, több Európai helyszín kéne. Amellett, hogy egyes keleti, vagy nyugati országokban is kedvezően fogadják a sportot, sok sikertelen próbálkozás volt. Szükség lenne a hosszabb versenynaptárra is, mely sokkal nehezebbé tenné a csapatoknak a felkészülést, ami komoly kihatással lenne a versenyekre. Persze vissza kell térni megint az anyagiakra, hiszen az többletkiadásokkal járna. Fontos kiemelni ismét, hogy a segítség oda menjen, ahova valóban kell. Az F1 még ma is egy nagyon izgalmas dolog, és az is marad. A kritikus hangok előbb vagy utóbb kiharcolják a változást. Mivel itt profi szakemberekről beszélünk, meg fogják hozni a megfelelő döntéseket, reméljük, minél korábban.

Szükséges a Halo és a DRS? Vendégírónk határozott véleménnyel rendelkezik!

A Halo olyan, mintha ejtőernyősként a virtuális térbe kellene ugrani. Természetesen a hasonlat fals, de a védőeszköz megjelenése és széleskörű elterjedése is legalább ennyire abszurd. Mintha a sportág nagyurai mindenáron bele akarnának rondítani a „világrendbe”. Véleményem szerint a hibrid korszak beköszöntése előtt érdemes lett volna lakatot tenni a fejlődés szelencéjére.

És elfelejteni azt az agyrémet, hogy a motorsport zöld.

Szomorú, hogy kiengedték a szellemet a palackból, amely lassan már a nevelőkategóriákat is bekebelezi. A dolog megállíthatatlan jelleget öltött, számomra különösen fájó pont az F2-es autók V6-os motorral történő sterilizálása. Ezzel lelép a színpadról az utolsó mohikán, talán örök csendre ítélve az open wheel világát. A halo már csak a korona, hab a tortán. Szimbolikusan hívhatjuk koporsószögnek is.

Ez a folyamat persze a versengés része, ahogy a pályán, úgy a gyártók között is szüntelen rivalizálás zajlott és zajlik napjainkban is. Azonban az innováció árnyoldala termelte ki a DRS rendszert, a halót, a zajtalan (színtelen és szagtalan) motorokat és a versenyzés alaptételével teljességgel szembenálló spórolást. A folyamatos jobbító szándék jegyében sikerült kiölni a Forma-1-ből mindazt, ami miatt oly sokan beleszerettek. A hangorgia megszűnt, a tankolás izgalma már a múlté. Hagyományos előzéseket csak elvétve látni, a rajtokon és egy pár csatán kívül alig tapasztalható a pályán érdemi küzdelem.

Ám mielőtt megszólnának, hogy a régimódi szemlélettel a fejlődés útjában állok, hovatovább a versenyzők halálát kívánom, hallgassuk meg Magyarország jelenlegi vezető formaautósának véleményét is. Rónai Tamás, a Gender Racing Team versenyzője és az F2/Gp3 közvetítésekben is időről időre feltűnik, így szakkomentátorként képes hiteles képet tárni elénk:

Én úgy látom, hogy az éremnek két oldala van - eszerint érdemes vizsgálni a dolgokat. Nézzük csak a halot. A formulaautók úgy vonultak be a történelembe, hogy a pilóták feje szabadon van és minden külső rezdülést megérzünk. Biztonságtechnikailag ez a megoldás kiindulásnak jó, viszont szurkolóként és pilótaként nem igazán tudok vele azonosulni. Ha én dönthetnék a bevezetéséről, versenyzőként biztos nem erőltetném. Azonban, ha az elmúlt időszak szomorú eseményeire gondolok, akkor mégiscsak muszáj ezt meglépni. Ami igazán zavaró, az a hang hiánya. Az én generációm sikító-üvöltő autókkal ismerte meg ezt a szériát, így nem tartom jó ötletnek, hogy egyre több henger tűnik el a motorokból. Értem én a miérteket és a mögöttes üzletpolitikát, de vannak nagyobb környezeti ártalmat okozó sorozatok is. Talán érdemesebb lett volna ezt azoknál meglépni. De fontos kiemelni, hogy a változtatások között találni egyértelmű pozitívumot is. Az amerikai tulajdonos érkezésével számos dolog átalakult, emberközpontúbb lett a Forma-1. Összességében még nem látható, hová vezetnek majd az általunk elemzett újítások, de bízom benne, hogy hosszútávon mindez a sportág hasznára válik.

Szerzők: Porkoláb Bence, Rónai Tamás, Tóth Krisztián Márk Fotók: F1