Létezik olyan drifter, akinek autója külseje épp olyan fontos, mint a bevett kanyarok szépségének kivitelezése? Nos, igen létezik!
Társszerző: Bolgár Krisztián
Sajnos általánosítások nélkül nem kezdhetem el ezt a cikket. De leegyszerűsítve a dolgokat, alapvetően kétféle autótulajdonos létezik. Az egyik, aki kéthavonta takarítja autóját, félévente ellenőrzi a folyadékszinteket és nem nagyon foglakozik az autó külsejével (jobb esetben műszaki állapotával igen). A másik csapat pedig akik hetente takarítják ki autójukat, a legapróbb fényezési hibát is egyből polírozzák és mindent megtesznek, hogy autójuk kedvében járjanak (és ezáltal ez fordítva is így van). Ha tovább bontom a kategóriákat és példaként veszünk egy utcai versenysportot, a driftet, egy érdekes tényre derül fény.A legtöbb esetben az utóbbi csapatból származó tunerek építenek driftautókat, használják és versenyeznek velük. Viszont figyelembe véve, hogy egy átlagos driftgép már egy egyszerű edzés után is hogy néz ki, a tunerek sokkal inkább az első csoport alapján tartják karban autóik állapotát (persze műszaki állapotra ettől függetlenül szigorúan odafigyelnek). José viszont szerette volna megtörni a standard állapotot, és optikailag is hibátlan állapotú driftautót épített.
A Tokió Drift és a barátok hatása
José „driftkarrierje” nem a semmiből keletkezett és nem is egy éjszaka alatt alakult ki. Pontosítva, egy bizonyos éjszakának köszönhetően indult el a kialakulás útján. Ugyanis a középiskolás éveikben lévő srácok azon az estén nézték meg a Halálos Iramban harmadik részét a moziban, a Tokió Driftet. A fiúkat teljesen magával ragadta a film kisugárzása (megannyi másik embertársukkal együtt) és egészen új szemléletet adott nekik az autókkal kapcsolatban. Immáron már képben voltak azzal, hogy mégis mi az, amit a felsőbb évesek csináltak a szupermarket parkolókban, pontosabban próbáltak csinálni. José nem is volt hajlandó letenni ambiciózus terveiről, és érettségije után sikerült is megvásárolnia első driftautóját, egy Nissan S13-at.„Az autó eleje kicsit furcsa volt nekem, és a kezdeti fellángolás ellenére tudtam, hogy mégsem ez az igazi csúszkálós autó nekem. Ezért tovább keresgéltem, és rátaláltam egy Kouki S14-re. Nem volt rossz állapotban, de ami még fontosabb, hogy ami köztem és az S14 között volt, az már nem csak egy egyszerű fellángolás, hanem „mély szerelem” volt”- meséli José.
Miután megvásárolta az S14 240SX-et, az első út a barátaihoz vezetett, akikkel a Tokió Drift óta építik közösen drift autóikat és űzik közösen hobbijukat. Azon az estén is igyekeztek minél többet gyakorolni, egy elhagyatott gyártelep területén. A fánkok és a 8-as kanyarok eredménye néhány érdeklődő rendőr lett, akik szerencsére nem hagyták otthon jófejségüket és csupán arra kérték a fiúkat, hogy hagyják abba a driftelést és vegyék hazafele az irányt.
Az tuning inspirációjának forrása
Mint megannyi Silvia tulajdonos, José is a fő inspiráció alapját Japánból, illetve japán tunerektől szerezte. A Halálos Iramból szerzett stílust lecserélte a hírhedt Hot Version magazinokból és japán driftvideókból kinézett irányvonalakra.„Feltettem magamnak a kérdést, mégis mit szeretnék én az autóval? Még a profi drifterek számára is rengeteg karosszéria készlet vár arra a garázsban, hogy cseréljék egyből a törött verziókra, amiket az edzések, futamok folyamán törnek ripityára, a határok feszegetésének köszönhetően. Én mindig egy ép driftautóról álmodtam, amely minden pályanapon úgy jelenik meg, hogy gyönyörű állapotban van. Ekkor döntöttem úgy, hogy megrendelem a DMAX Type 3 nevű japán karosszériakészletet, és keletkezzen rajta bármilyen sérülés, én törekedni fogok a készlet épen hagyására”.José végig sem mondta ezt a gondolatmenetet és már meg is történt a baj. A KA24DE blokk megadta magát, egyszóval megsült és a keletkező kár nem lett volna kifizetődő, ha helyrehozza a tuner. Ezért a Silvia modellek közül az egyik legkedveltebb blokkot, az SR20DET-et választotta utódjául a megfőtt 2.4literes blokknak. Ugyan a blokk közel sem szolgáltat annyi erőt, mint amennyit egy Formula-D versenyautóban az elvárt lenne, Josénak nem voltak ekkora szabású tervei, számára az amatőr drift tökéletesen elegendő. Olyannyira, hogy a blokk és a kaszni szett felapplikálása után ismét forogtak a srác utcájában, a szomszédok persze nem őrültek José új blokkjának. Ki is hívták a rendőröket, akik ismét egy figyelmeztetéssel beérték, és ezzel meg is nyerték a „legmenőbb rendőrségi intézkedés” képzeletbeli díját.
Az S14 Nissan sorsának beteljesítése
Az újítások sora következett még, többek között az 50mm-es Chargespeed sárvédőszélesítéseket, a Vertex fényszórókat, az egyedi tükröket, az Origin Lab légterelőket, az egyedi hátsó lámpákat és az OEM (gyári) spoilert valamint ablak légterelőket. Az újdonsült erőforrás Greddy olajhűtőt, DIF turbókiépítést, Koyo hűtőrendszert, Tomei szelephimbákat, Chase Bays szervókormányt, HKS légszűrőt, PBM Cobra downpipe-ot és Buddy Club Spec 2-es kipufogórendszert kapott.A felfüggesztés is igényelte a méregdrága alkatrészeket, hiszen a drift világában az egyik legfontosabb kritérium a feszes és alacsony futómű. Feal 441 állítható futóművek, SPL multi-link (többpontos) futómű, PBM szilentek, egyedi differenciálmű, Rival Auto Works lengőkarok, no meg egy teljes R32 GTR első fékrendszer és egy Nissan Z32 hátsó fékrendszer épült be az autó nem látható részeire. A 18x9 et -10 és 18x11 et -34 méretű GMR SF-6 felnigarnitúra pedig optikailag kimaxolja az autót a 326Power kerékcsavarokkal együtt. José elérte célját, és egy igazán impozáns utcai driftautót épített, amit a jövőben még sűrűn fog fixálni, annak érdekében, hogy olyan állapotban maradjon, mint ahogyan azt megépítette. José egy nehéz, de tisztelendő műfajt választott, és valószínű, hogy igyekszik megőrizni hobbiját ameddig csak tudja. Forrás:
