2018. január 18. | 12:20

Vajon hogy nézhet ki egy tökéletes Ferrari 308GTB restomod, azaz modern technikai megoldások gyári formával? Hát így!

Társszerző: Bolgár Krisztián

Létezik tökéletes befektetés? Hogyha közgazdasági oldalt olvasgatnál épp, akkor nyilvánvalóan azt mondanám, hogy igen, nem is egy. Azonban egy autós portált böngészel erre a kérdésre is autós választ adok. Sokan nem gondolnak erre, de az egyik legkönnyebb, illetve leginkább kézzelfogható befektetés egy értékálló autó vásárlása. Ez legtöbb esetben egy ritka autót, vagy időset jelent, bár a legtöbb esetben mindkettő teljesül. Hiszen gondold át, veszel például egy régi GSi Kadettet, vagy R5-ös Renault-t. Jelenlegi áruk még nem is olyan vészes, ugyan szép állapotút nehéz lesz kifogni. De legyen egy rozoga, motorhibás Kadett, amit most bevásárolsz, idővel felújítasz, majd szépen konzerválsz. Típustól függően 10-20 év és a pénzed megtriplázódhat. Ezt persze el lehet játszani nagyban is, mint ahogyan a belga tuningműhely, a Kean Suspension is megtette, egy Ferrari 308 GTB-vel.

Az örök ikon 308-as Ferrari

Az autó, amire mindenki vágyik, csak az nem, akinek már van. A berlinetta GTB (olaszul kétajtós sportkupé) és targa tetős GTS kivitelben készült 308-as Ferrarik 1975 és 1985 között gurultak le a maranellói gyártósorról. A 246-os Dino Ferrarit váltó 308-as ismét - a Dinóhoz hasonlóan - az autós élet egyik legismertebb olasz nevének kezébe került, Sergio Pininfarina formatervezőhöz.
Magnum és a szupersztár 308GTS (USA modell)

Az olasz tervezőmérnökként foglalkozott, majd később inkább a politika felé forduló Pininfarina és cége, a Carozzeria Pininfarina rengeteg gyönyörű régi klasszikus és mai autó formáit tervezte meg, ezzel beírva magát a formatervezői történelemkönyvekbe. Mivel a 308-as formatervei már jó kezekben voltak, ezért Enzo Ferrarinak a műszaki tartalommal kellett „csak” foglalkoznia. Az sportautó megkapta a Ferrari első középmotoros elrendezésű V8-as erőforrását, ami hivatalosan 2,9 literes besorolást kapott, annak ellenére, hogy 2927 köbcenti a morajló V8-as térfogata. A V8 európai változata 252 lóerős, míg az amerikai kivitel 237 lóerős volt. A mindössze egytonnás karosszéria, a karburátoros V8-as egy tipikusan Ferraris életérzést nyújtott, ami nem csak vezetés közben volt élmény, hanem még álló helyzetben is.

Arany Rolex a kézen, szupermodell a Ferrari anyósülésén

A 308-as Ferrari nem csupán egy autóipari műremek, hanem egy populáris ikon is. Elég csak annyit említenem, hogy Magnum, ezután mindenkinek beugrik. Tom Selleck főszereplésével Magnum P.I., amely a 80-as évek egyik legmeghatározóbb akció-krimi sorozata, amiben a legimpozánsabb autó egyértelműen Magnum 308-as GTS-e volt. Az amerikai filmipar rásegített a 308-as elterjedésében, ami meg is látszódott a Ferrari megrendelési listáján. A különleges autó iránt óriási a kereslet mind a mai napig, és ez nem csak a filmes múltja, mérnöki különlegessége vagy Ferraris kisugárzása miatt van, hanem mert nem lehet a 308-ast szomorú arccal vezetni.
A világon már nem sok 308-as GTB lehet, de az egyik 100%-os állapotban, egyedi megoldásokkal kiegészítve

Egy képzeletbeli 308-as tulaj a Francia Riviérán, arany Rolex-szel a kezén és egy szőke topmodellel a jobbján furikázik a helyi szabadidő klubba, ahonnan természetesen ismét késésben van. A valóság azonban okozhat meglepetéseket, hiszen Belgiumban egy 308GTB Andy Neirinck-hez került, a futóművekre specializálódott Kean Suspension tulajához.

„Egy Ferrarit akartam, amit örökké megtarthatok”

Andy célja egyszerű és ésszerű volt. Jól menő cége van, azzal foglalkozik, amit szeretne, ezért szerette volna a megkeresett pénzét is egy olyan dologba fektetni, amit szeret. Andy ezért 5 évvel ezelőtt elkezdett kutatni egy klasszikus sportautó után, amit majd felújít és „konzervál”. Sok szamarat megnézett (pl. egy Porsche 964-et), mire rátalált a lóra, amit nekiszánt a sors. A 308-as minden eleme külön árnyalatú volt, a beltér darabokban a motor pedig valami ismeretlen hiba miatt nem járt a legszebben. Ez volt Andy telivére, amit a hibákkal együtt elég jó áron meg is tudott vásárolni.
A BBS felnik, a levegős futómű és a karbon kiegészítők igazi nyerő húzás egy régi Ferrari tuningolására

Andy egyébként testvérével, Kennyvel viszi a céget, akinek segítő keze jól jött a Ferrari felújításakor. A kezdés az a V8-as kibontásával, szétszedésével, majd teljes felújításával kezdődött. Új dugattyúk, hajtórudak, szelepek, vezérlés, csapágyazás, egyszóval minden, ami a közel 40 év alatt elhasználódhatott, illetve az ismeretlen hibát generálhatta. A motor szelepfedele még az eredeti színkódját is megkapta, majd bekerült az 5-sebeséges váltó elé. A karosszérián szerencsére csak a fényezést kellett újjá varázsolni, amit az eredeti Rosso vörössel meg is tettek a srácok, persze itt-ott egy kis restomod megoldást alkalmazva (pl. karbonszálas visszapillantók, lökhárítók). Itt persze nem állt meg a tudomány, hiszen a srácok profilja az egyedi levegős futóművek készítése és beépítése. Ezért egy nap alatt (!) összerámolták a Koni gátlókból álló, egyedi levegős futóművet, ami Accucair vezérlést és telefonos appon keresztüli variálhatóságot kapott. Az ültetéshez persze egy felniszett is dukált, ami egy E50-es BBS magnézium felnikészlet lett, 18x8” valamint 18x10” méretekben. Az összkép teljesen összeállt, és a slusszpoén volt csak hátra, ami a Magnum sorozat előtt tisztelegve egy „Robin1” rendszámtábla lett.
A beltér is teljesen újjászületett, minden egyes elem új bőrt kapott

Andy és Kenny megmutatták, hogy hogyan lehet egy értékálló autóból egy még értékesebb (persze visszaalakítható) rerstomod sportautót előállítani, ami még sokáig fogja a kiállításokat látogatni, no meg a belga utakat róni. Forrás: