Az USA kereskedelmi világháborút robbanthat ki, csak itt most ők állnak szemben az egész világgal. Egy ilyen komoly csapás lehet az európai autógyártóknak.
Igazán nem lehet azzal vádolni Donald Trumpot, hogy zsákbamacskát árult, hiszen programjának fontos eleme volt az USA-t – szerinte – hátrányosan érintő kereskedelmi megállapodásokból való kilépés. A legfontosabb „ősellenség” a még 1992-ben megkötött Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) volt, ami az Egyesült Államok, Kanada és Mexikó vállalatai előtt nyitotta meg egymás piacait. Trump szerint ez a „világ legrosszabb szerződése”, így vagy újratárgyalják és az USA számára jobb feltételeket állapítanak meg, vagy egyszerűen kilép belőle. A keménykedés oka az, hogy az Egyesült Államok külkereskedelmi mérlege borzalmas, 2017-ben például minden egyes dollár importra 44 cent exportbevétel jutott csak.
2017-ben csaknem 500 ezer Németországban készült autót adtak el az USA-ban
A napokban Trump emelte a tétet, amikor bejelentette, 25 százalékos importvámot vetne ki az USA-ba irányuló alumínium és acél importjára, ha pedig Kanada és Mexikó nem hajlandó módosítani a NAFTA feltételrendszerét, akkor ez rájuk is érvényes lesz. Jól látszik Trump húzásán, hogy egy meglehetősen dörzsölt, kemény tárgyalásokhoz szokott üzletemben ül a Fehér Házban, aki egészen más stílusban képzeli el a kereskedelmi diplomáciát, mint elődei. Az importvám ötlete azonban már túlmutat a három szomszédos ország kereskedelmi civakodásán, mert Kanada után – ami 16 százalékkal részesedik az USA acélimportjából – az Európai Unió lehet a legnagyobb vesztes, ezen belül is főleg az autóipar. Rajtuk kívül az acélimportból 9 százalékos szeletet kihasító Mexikó aggódhat még, de a nagy acélipari országok közül Brazília és Dél-Korea is érintett.
A világ 15 legnagyobb autóexportőr országa 2016-ban
A magyarokat azonban főleg az Európai Unió problémája érint, már csak azért is, mert az acél- és alumíniumkereskedelem kapcsán kirobbant vita eszkalálódni látszik. A védővám ötletére Jean-Claud Juncker, az Európai Bizottság elnöke azzal vágott vissza, hogy az Unió válaszlépésül extra vámot vethet ki az amerikai Bourbon whisky-re és a Harley Davidson motorokra. Trump gyorsan reagált, és az európai gazdaság legérzékenyebb pontjára, az autóiparra sújtott le azzal, hogy kilátásba helyezte az öreg kontinensről érkező személyautók vámjának radikális megemelését. Szerinte ugyanis nem fair, hogy míg az USA-ból Európába érkező személyautókat 10 százalékos sarc sújtja, addig innen 2,5 százalékos vámmal juthatnak be autók az USA piacára. A kedvezményes importvám azonban csak a személyautókra vonatkozik, mert a teher- és kisplatós járművek importjára az USA 25 százalékos vámot vet ki már most is.
A Volkswagen egyik gyára az Egyesült Államokban
A belengetett intézkedés hírére a német autóipari szövetség (VDA) azonnal ellentámadásba lendült, Bernhard Mattes elnök szerint a vámokkal mindkét fél veszítene. Kiemelte, hogy 2017-ben összesen 494 ezer Németországban gyártott autót adtak el az Egyesült Államokban, ami bár 25 százalékos csökkenés 2013-hoz képest, még így is borzasztóan nagy szám. A németek számára az USA piaca kulcsfontosságú, hiszen Németországban 2017-ben 3,4 millió új autó talált gazdára, vagyis az amerikai export ennek csaknem a hetede.
A Mercedes alabamai gyára
Ezzel párhuzamosan a német autógyártók 180 ezerrel évi 807 ezerre növelték az USA-ban előállított járműveik számát, 36 500 amerikainak adva munkát. A Dél-Karolinában működő BMW gyár például az USA legnagyobb autó exportőre, a Mercedesnek Alabamában, a Volkswagennek pedig Tennessee-ben van üzeme. A Forbes magazin szerint 2018-ban előállhat az a helyzet, hogy a külföldi tulajdonú üzemekben több autó készül majd, mint az amerikaik által birtokolt gyárakban. Kevesen tudják, hogy a német kézben lévő amerikai üzemekben elkészülő autók több mint felét – évi 430 ezer darabot – exportálják, ezzel pedig a német autóipar részesedése az Egyesült Államok exportjában 25 százalékkal nagyobb, mint részesedése az ország autópiacán. Az amerikai autóexport három legfontosabb célországa egyébként pont a most megzsarolt Kanada, valamint Kína és Mexikó, ahová a teljes kivitel több mint fele jut, de a német export aránya is 12 százalék. Te mennyire látod reálisnak, hogy az USA ilyen szigorú lépésre szánja el magát? Írd meg hozzászólásban a véleményed a témáról. Forrás:
A napokban Trump emelte a tétet, amikor bejelentette, 25 százalékos importvámot vetne ki az USA-ba irányuló alumínium és acél importjára, ha pedig Kanada és Mexikó nem hajlandó módosítani a NAFTA feltételrendszerét, akkor ez rájuk is érvényes lesz. Jól látszik Trump húzásán, hogy egy meglehetősen dörzsölt, kemény tárgyalásokhoz szokott üzletemben ül a Fehér Házban, aki egészen más stílusban képzeli el a kereskedelmi diplomáciát, mint elődei. Az importvám ötlete azonban már túlmutat a három szomszédos ország kereskedelmi civakodásán, mert Kanada után – ami 16 százalékkal részesedik az USA acélimportjából – az Európai Unió lehet a legnagyobb vesztes, ezen belül is főleg az autóipar. Rajtuk kívül az acélimportból 9 százalékos szeletet kihasító Mexikó aggódhat még, de a nagy acélipari országok közül Brazília és Dél-Korea is érintett.
A magyarokat azonban főleg az Európai Unió problémája érint, már csak azért is, mert az acél- és alumíniumkereskedelem kapcsán kirobbant vita eszkalálódni látszik. A védővám ötletére Jean-Claud Juncker, az Európai Bizottság elnöke azzal vágott vissza, hogy az Unió válaszlépésül extra vámot vethet ki az amerikai Bourbon whisky-re és a Harley Davidson motorokra. Trump gyorsan reagált, és az európai gazdaság legérzékenyebb pontjára, az autóiparra sújtott le azzal, hogy kilátásba helyezte az öreg kontinensről érkező személyautók vámjának radikális megemelését. Szerinte ugyanis nem fair, hogy míg az USA-ból Európába érkező személyautókat 10 százalékos sarc sújtja, addig innen 2,5 százalékos vámmal juthatnak be autók az USA piacára. A kedvezményes importvám azonban csak a személyautókra vonatkozik, mert a teher- és kisplatós járművek importjára az USA 25 százalékos vámot vet ki már most is.
A belengetett intézkedés hírére a német autóipari szövetség (VDA) azonnal ellentámadásba lendült, Bernhard Mattes elnök szerint a vámokkal mindkét fél veszítene. Kiemelte, hogy 2017-ben összesen 494 ezer Németországban gyártott autót adtak el az Egyesült Államokban, ami bár 25 százalékos csökkenés 2013-hoz képest, még így is borzasztóan nagy szám. A németek számára az USA piaca kulcsfontosságú, hiszen Németországban 2017-ben 3,4 millió új autó talált gazdára, vagyis az amerikai export ennek csaknem a hetede.
Ezzel párhuzamosan a német autógyártók 180 ezerrel évi 807 ezerre növelték az USA-ban előállított járműveik számát, 36 500 amerikainak adva munkát. A Dél-Karolinában működő BMW gyár például az USA legnagyobb autó exportőre, a Mercedesnek Alabamában, a Volkswagennek pedig Tennessee-ben van üzeme. A Forbes magazin szerint 2018-ban előállhat az a helyzet, hogy a külföldi tulajdonú üzemekben több autó készül majd, mint az amerikaik által birtokolt gyárakban. Kevesen tudják, hogy a német kézben lévő amerikai üzemekben elkészülő autók több mint felét – évi 430 ezer darabot – exportálják, ezzel pedig a német autóipar részesedése az Egyesült Államok exportjában 25 százalékkal nagyobb, mint részesedése az ország autópiacán. Az amerikai autóexport három legfontosabb célországa egyébként pont a most megzsarolt Kanada, valamint Kína és Mexikó, ahová a teljes kivitel több mint fele jut, de a német export aránya is 12 százalék. Te mennyire látod reálisnak, hogy az USA ilyen szigorú lépésre szánja el magát? Írd meg hozzászólásban a véleményed a témáról. Forrás:
