A toplistára olyan autók fértek csak fel, amik otthoni töltés esetén maximum körülbelül másfél liter üzemanyag árát fogyasztják el száz kilométeren.
Felejtsük el a környezetvédelmet, mert lehet vitatkozni azon, hogy egy elektromos autó mennyivel jobb vagy rosszabb akár a legyártás nulladik lépésétől számítva teljes életciklusán keresztül, akár csak az aktív használat alatt a természetbe juttatott káros anyagokat tekintve, mint egy belső égésű motorral szerelt négykerekű. Hiú ábránd lenne, ha azt gondolnánk, hogy a legtöbb ember azért vesz elektromos autót, mert igazán érdekli a kis jegesmedvék sorsa.
Sokkal inkább az olcsó fenntartás és üzemeltetés az igazi vonzereje ezeknek a járműveknek, amiért cserébe a nehezebb üzemanyag-utánpótlással járó idegeskedés és a várakozás „büntetését” fizetik meg a tulajdonosok. Persze, aki a munkahelyén vagy otthon tud korlátozás nélkül tölteni, annak ez a faktor is kevésbé jelent gondot, de egy hosszabb utazást nekik is több tervezés előz meg, mint egy benzines vagy dízelmotorral szerelt kocsi esetén, amellyel szinte minden sarkon találunk egy működő benzinkutat. El kell fogadni, hogy van, aki ezért nem vesz elektromos autót.
Sokan nem is szeretnék feladni a korlátok nélküli utazás kényelmét, viszont a városban vagy agglomerációban sem kívánnak litereket elégetni az araszolgatással, esetleg az előbb írt áramszerzési módok közül rendelkeznek valamelyikkel, így kézenfekvő lehet számukra egy elektromos jármű beszerzése. A statisztikák alapján egy átlagos autós évente egyszer-kétszer (legfőképp vakáció alkalmával) utazik 300 kilométernél nagyobb távot, napi ingázása viszont 40-80 kilométernél nem több.
Ezekre a távokra ideális egy gyakorlatilag bármilyen négykerekű, zárt fülkés (ugye, Renault Twizy?) eszköz, hisz még a 2011-es év autójának megválasztott első Nissan Leaf a mára már nevetségesen kicsinek mondható 24 kWh-s akkujával, akár 10 éves korában is megteszi télen azt a maximum 80 kilométert városi körülmények között. Ráadásul igen olcsón megkapható már, korábbi, legolcsóbb elektromos autókat gyűjtő listánkra is felfért.
Ahogy a fosszilis tüzelőanyaggal működő járműveknél, úgy az e-autóknál sem lehet egyértelmű értéket megadni fogyasztásra, ám nagyon nagy vonalakban előbbiekhez képest körülbelül 2,5-3x-os számok jönnek ki: 5 literes dízel vagy 6 literes benzines, abszolút vegyes fogyasztású, közepes méretű ötszemélyes modell elektromos megfelelője nagyjából 15 kWh-t kér száz kilométeren. Persze vannak jóval mérsékeltebb étvágyú belső égésű motorral szerelt autók, ezekről korábban itt írtunk.
Az áram ára sokkal nagyobb szórást mutat a benzin vagy a gázolaj áránl, hisz aki valamiért tud ingyen tölteni, annak nincs útiköltsége, míg a nyilvános oszlopokra kényszerülők 150-300 forintos kilowattóránkénti összegekkel is találkozhatnak – bár nyilván nem annak éri meg e-autózni, aki 4500 forintot fizet száz kilométeren. Ha tudunk otthon tölteni, a drágább, 70 Ft-os áron és néha rákényszerülünk egy-egy utcai töltésre, akkor körülbelül 100 forinttal számolhatunk.
Persze nem mindegy, mekkora villanyautóra van szükségünk, hisz az egyik véglet az abszolút városi, kis méretű, míg a másik az országjáró családi négykerekű. Alapvetően itt is igaz, hogy a mérettel együtt növekszik a tömeg, és így a fogyasztás, de nagyon sok egyéb tényező van, amik befolyásolják a végül betöltött kilowattórák számát: motor(ok) hatásfoka, abroncsok típusa és mérete, klíma- és fűtőrendszer típusa, hatásfoka, a légellenállás ésatöbbi. A listán is látni fogjuk, hogy nem minden a méret, bár gyűjteményünk a német Spritmonitor felhasználóinak és a szaklapok adataiból állt össze, így nem kőbe vésett.
A kor (tehát, hogy egy adott modell mióta van a piacon) nem számított, egyetlen fontos szempontunk az volt, hogy legalább négy ember elférjen benne és elegendő adat álljon rendelkezésre a mindennapos használatról. Az eredmény több összetevőből adódott: az egyik a hús-vér felhasználók által megosztott tapasztalatok, a másik a gyártó által ígért fogyasztás, a harmadik pedig adott szakmabeli tesztek.
Nem lett volna teljesen igazságos csak a felhasználók értékeire hagyatkozni, mivel nem azonos számú mérések születtek, főleg nem azonos használók és körülmények között. Például egy VW e-Up!-ot nagyobb eséllyel csak városban és országúton használnak, valószínűleg visszafogottabban, míg egy Tesla Model Y-t inkább hosszabb, autópályákkal tarkított utakon, valamint sietősebben, így nagyon eltorzultak volna az arányok, és szinte csak kisautók jutottak volna a listára.
Pedig, ha valaki utazóautóként is gondol egy EV-re, nem elég ennyiből következtetést leszűrnie, mert kellemetlen meglepetés fogja érni, amikor az e-up! akár többet fogyaszt pályatempónál, mint a Model Y. Így a lista egyfajta saját mix, nem állt szándékunkban direkt kihagyni egyik vagy másik modellt. Akinek eszébe jut ezeknél alacsonyabb fogyasztású elektromos autó, írja meg kommentben!
