A Group B-től a Le Mans-i versenyeken át itt vannak a legsikeresebb és legérdekesebb versenygépek, amelyek méltán kiérdemelték a hírnevet.
1. Porsche 917
Az első autó, amellyel a Porsche győzelmet tudott elérni a 24 órás Le Mans-i versenyen, 1970-ben. Az USA-ban is futott, a Can-Am versenyszériában annyira sikeres volt, hogy drasztikusan csökkent a népszerűsége a szériának, mivel mindent megnyert. Fejlesztés korához képest a legmodernebb technológiával készült, Spaceframe vázra, 4.5 literes léghűtéses boxer V12 motort szereltek, amelyben duplagyertyás gyújtásrendszer felelt a tökéletes égésért. Az autó tesztjei kifejezetten rosszul sikerültek, sőt az első versenyek is, végül módosításokat végeztek a hátulján, ami végre elegendő leszorító erőt generált, hogy stabil maradjon az úton. Az évek során 11 változat futott a versenypályákon, amelyek közül a legtöbb kiváló eredményeket ért el.
2. Suzuki Escudo Dirt Trial
A Pikes Peak felfutója legalább annyira ikonikus az USA-ban, mint Európában a Nürburgring. Óriási szintemelkedés, 156 kanyar és 20 celsius fokos hőmérséklet különbség a start és cél között. Embert és járművet próbáló feladat ide autót építeni. Alumínium Space Frame kasztnira épült, így igazi pehelysúlyú 800 kilogrammos bestiáról beszélhetünk. Az autót két motorral szerelték, kettő 2.5 literes duplaturbós V6-os kapott helyet az autóban. Elképesztő 981 lóerős teljesítmény lett az eredmény. Ez elég magyarázat az elképesztő aerodinamikai elemekre, a lehető legnagyobb leszorító erőre volt szükség, hogy a Suzuki ne emelkedjen el a földtől. Egymás után hat éven keresztül diadalmaskodott, Nobuhiro “Monster” Tajima vezetésével.
3. McLaren- Honda MP4/4
A valaha volt legdominánsabb Forma 1 autó, amely pályát ért. Minden versenyt megnyert és minden versnyen pole pozícióból indult 1-1 kivétellel. 93.8%-os győzelmi arányát csak a Mercedes tudta tavaly megközelíteni, 90.5%-os adatokkal. Az 1987-es gyengébb év után a McLaren 1.5-ös Honda motorokat vásárolt, amelyek korukban rendkívül erősnek számítottak, továbbá jobb gázreakciót biztosítottak kisebb turbólyukkal, mint a nagy vetélytárs BMW motorjai. Ehhez már „csak” egy jó kasztnit kellett gyártani, ami sikerült is, alacsony vonalvezetésű, kiváló légellenállású elegendő leszorító erőt produkáló autót raktak össze a mérnökök. A második versenyen már 3 másodpercet vert a Senna- Prost páros a mezőnyre, érezni lehetett a totális dominanciát. Mindössze 4 alkalommal nem tudtak futamot befejezni, tehát a megbízhatósággal sem volt probléma. Az évet végül Senna zárta elsőként, biztosítva ezzel első világbajnoki címét.
4. Mazda 787 B
Ugyan számos gyártó megnyerte már a Le Mans-i versenyt, eddig ez egyetlen japán gyártónak sikerült, ami nem más mint a Mazda. Ezen felül az egyetlen Wankel motoros autó amely győzedelmeskedni tudott. 1991-ben, ugyan nem ez számított a leggyorsabb autónak, 4 rotoros motorja viszont rendkívül megbízhatónak számított, jó fogyasztással. A Mazda végül megfelelő taktikával, óvatos vezetéssel elsőként ért célba Johhny Herbert vezetésével, aki közel 5000 kilométer után annyira dehidratált volt, hogy nem bírt önerőből kiszállni a versenyautóból. A 787B 900 lóerőre is képes volt, de ezt 700-ra korlátozták, ugyanis ez a teljesítmény tűnt ideálisnak minden szempontból. Nem utolsó sorban a hangja is említést érdemel, szerintünk ez a legszebb hangú LeMans-i versenyautó.
5. Lancia Delta Integrale
A Group B megszűnése után a Lancia Delta S4 nem volt ideális a WRC mezőnyébe, ezért a Lancia mérnökei új versenyautó fejlesztésébe kezdtek. A módosított Delta Integrale végül a legsikeresebb WRC versenyautó lett. 1987 és 92 között 6 konstruktőri bajnoki címet nyert és 46 futamgyőzelmet ért el. Négyhengeres turbófeltöltős motorjai az évek során 8 és 16 szelepes változatokban is megjelentek. Súlyelosztása, hajtása, kezelhetősége minden szempontból ideális volt a rallyhoz. Ikonikus Martini festése a mai napig ismerős lehet mindenki számára.
6. Ford GT40
II. Henry Ford a hatvanas évek elején fel akarta vásárolni a Ferrari gyárat. Előrehaladott tárgyalásokat fojtattak, amikor Enzo Ferrari visszalépett az üzlettől. Ford bosszúból megfogadta, hogy gyártanak egy autót ami végigveri a Ferrarikat a tartóssági versenyeken. Több motorsportban tapasztalt gyártót is megkeresett, akik potenciálisan segíthették a gyártást. A fejlesztés végül Angliában zajlott, 4.2, majd később 4.7 literes amerikai Ford V8 motorokkal szerelték őket. Az első két szezonjuk gyengén sikerült, sok műszaki hibával és meghibásodással, de 1966 és 69 között 4 LeMans győzelmet nyertek zsinórban.
7. Chaparral 2J
A Can-Am versenyszériában induló autó kinézete előtt első ránézésre bizonyára mindenki értetlenül áll. Nem véletlen azonban a furcsa forma ugyanis a hátsó szoknya alól két ventilátor segítségével szívták ki a levegőt. Az így keletkező vákuum pedig szó szerint odatapasztotta az autót az aszfalthoz. A leszorító erővel szemben így a tapadás alacsonyabb sebességnél is ideális volt, így az 1970-es megnyitó versenyen 2 másodpercet vert a mezőnyre. Az autót végül veszélyesnek és szabálytalannak ítélték meg.
8. BMW E30 M3
1987 és 1993 között gyakorlatilag ahol indult sikereket ért el. Többszörös túraautó bajnokság, 24 órás Nürburgring, Spa és rally győztes. A 2.3 literes, szívó négyhengeres motor versenykörülmények között 300 lóerős teljesítményt is produkált a 2500 köbcentis evo pedig 380 lóerőig is húzható volt. Az évek során számos fejlesztés és modellvariáció jelent meg, mivel fejlődni kellett a szabályozásokkal és a versenyspecifikus szabályozásokkal. Könnyű, agilis felépítése igazán jól vezethető autóvá tette.
Források:
- http://jalopnik.com/the-ten-most-successful-race-cars-of-all-time-1698879679
- https://en.wikipedia.org/
- http://www.gq.com/gallery/most-stylish-race-cars
Ajánlott cikkeink:
