A Tatra 603 robusztus autóként mutatkozott be 1956-ban - egy farmotoros cseh csoda, ami magabiztosan helyt állt a korabeli tartóssági versenyeken is.
A keleti blokk országaiban az autóvásárló nem mindig azt kapta, amire számított. Ékes példa erre a jó öreg Lada és a Trabant 601, amiket a mai napig nagy kultusz övez, de nem nevezném őket az akkori idők csúcs autóinak. A Tatra egy Cseh luxus autó gyártóként már 1840-től gyártott személyautókat, egészen 1999-ig, napjainkban már csak teherautókat készítenek.
A 603 gyártását 1956-ban kezdték meg, 1975-től pedig a 613-as lépett a helyébe. A 603-as farmotort, hátsókerék-hajtást kapott, ahogy a Tátrák nagy része. Az eredeti 1956-os modell, ismertebb nevén 1-603 le sem tagadhatta volna első generációs mivoltát. Elegáns de mégis ormótlan dizájn, nem egy megszokott kinézet, ami talán csak a cseheknek volt ínyére. Könnyen felismerhető volt a páratlan számú fényszóró csoportról.
A legősibb 603-as egy 2,5 literes, léghűtéses, V8-as blokkot rejtett a csomagtartójában, amit egy négysebességes manuális szinkronváltóval párosítottak. A 603F motor 99 lóerő leadására volt képes 152 Nm nyomaték mellett, ami azért abban az időben már elég izmosnak számított. Az autó egyik érdekessége az első üléssor volt, amit hátra lehetett dönteni teljesen, gigantikus ágyat varázsolva a kempingezés alvással töltött óráihoz.
Az első generációt 1962-ben váltották le. A 2-603 a már megszokott egyedi megjelenéssel de egy fényszóróval többel mutatkozott be. A 603F motort egy átdolgozott verzió váltotta fel, 603G névvel. A lóerők számát 104-re tornázták fel, a nyomaték 165-re emelkedett 152 Nm-ről, könnyebben mozgatva meg az 1400 kg-os hajótestet. Az második generáció gyártását 6 év után, 1968-ban fejezték be.
A 2-603 II szintén nem sokban változott meg elődjéhez képest, a hajtás és az összes fontos alkatrész megegyező volt, de a fényszórók közelebb kerültek az autó széleihez, előnyösebb külsőt biztosítva. A 603-as sorozatgyártása 1975-ben ért véget.
1967-ben a 603-as megjelent a versenypályákon. 1959-ben is bizonyított már, így ‘67-ben részt vett a Marathon de la Route tartóssági versenyen. Ez egy 3500km-es közúti rali verseny volt Európán át, később a Nürburgringre költözött. A teszt az embert és az autót is kellően megviselte, 84 órás könnyfakasztó verseny, non-stop üzemmódban.
A Tatra két versenyre felkészített változattal nevezett, a 603-asokat egy 2.5 literes, V8-as hemi motorral tették erősebbé és 170 lóerő leadására is képesek voltak. Későbbiekben a kipufogócsúcs növelésével 200 lovat is kihozhattak a versenyváltozatokból. Az autók bizonyították tartósságukat és a TOP 5-ben végeztek a három és fél napos versenyek alkalmával.
A videó az 5. perctől válik érdekessé a számunkra, mikor a motort beröffentik:
Itt van tehát egy kelet-európai luxusautó, ami az ötvenes évektől kápráztatta el a vásárlókat. Nem csak termetével és kinézetével hanem tartósságával is, első ránézésre nem gondoltam volna, hogy a versenypályákon és azokon kívül is egyaránt helyt állt a cseh szörnyeteg.
