2017. június 13. | 10:51

A V10-ek után mindenképp érdemes a 12 hengeres V motorokat is átnyálazni. Szinte kizárólag szuperautókat és óriás luxus szedánokat szereltek ilyen szívvel, így a hétköznapi autók szóba se jöhetnek.

Csattogó- recsegő hangorkán, vagy közel tízezres fordulat körüli sikítás szerű üvöltés is kísérheti a 12 hengeresek ciklusát.

1. Lamborghini L539

A Lamborghini jelenleg aktuális V12 motorját szerelik az Aventadorokba, de a Veneno és a Centenario is ezt a szívet kapta. 6500 köbcentis szívómotor, ami 8350 és 8600-as fordulat között akár 770 lóerőt tud leadni. A Centenario teljesítményaránya az autó 1570 kilogrammos súlyával már 2lóerő/kg. A váltásért meglepő módon nem egy duplakuplungos váltó felel, egy szimplakuplungos Graziano Transmissioni váltó felelős a sebességek kapcoslásáért és 50 ezredmásodperc alatt gangol. A hajtást nem a Lambokészítette, az elektromosan vezérelt rendszert egy svéd gyártó szállítja. A kipufogón át távozó sikítást gyakran félméteres lángcsóvák kísérik.

2. Mercedes M120

A Zonda ízig-vérig olasz formatervét nem saját gyártású erőforrás hajtja. Pagani nem bízta a véletlenre és a német precizitást választotta, így a Mercedestől rendelt motort szuperautójához. Szerencsére nem a jól megszokott alacsonyabb fordualton dolgozó nyomatékszörnyetegek között nézelődött, egy viszonylag pörgős, V12 érkezett Olaszországba. Az 1999-től gyártott Zonda motorpalettája igen széles lett az évek során, a 6 literes 400 lóerős alapmodell teljesítményét 2013-ra megduplázták. Ezalatt volt gyártásban 7000 és 7300 köbcentis változat is. Az utolsó, Zonda Revolución névre hallgató 1070 kilogrammos bestia 748 lóerőt tudott tonnánként. Emellé minden versenytechnikát megkapott, a DRS-től kezdve a CCMR fékeken át a Bosch kipörgésgátlóig. Aki Zondát rendelt, kedvére válogathatott 5, majd 6 sebességes manuális váltó és 6 fokozatú szekvenciális automaták között is. A hang pedig bevallottan fontos szempont volt a kipufogó hangolásánál.

3. Ferrari F140

Az F140 motort már egészen 2002 óta gyártják. Azóta számos Maseratiban és Ferrariban megfordult már. A korai változatok 6000 köbcentisek voltak, majd ezt növelték 6300-ra, 2017-től a 812 Superfastban már 6,5 literes lökettérfogat áll rendelkezésre. A 660 lóerős teljesítmény így egészen 790 lóig kúszott fel. Az F140B az Enzoban mutatkozott be és korában egyből a legerősebb utcai szívómotor lett. Az aktuális verzió a 812 kasztnijában 0.52 lóerős kilónkénti teljesítményt kínál, amikor az fordulatszámmérő már a 9000-be forog bele. A gyors váltásokért pedig a gyár saját 7 fokozatú duplakuplungos automatája felel, így a motor üvöltése csak pár ezredmásodpercre némul el.  

4. BMW S70/2

A McLaren F1 a mai napig megállja a helyét a szuperautók között, nem is csoda, hiszen 12 éven át volt a világ leggyorsabb közúti autója. Az érdem nem csak a korát megelőző kasztnit kiötlő brit gyártót illeti, hiszen a motor a BMW érdeme. Az autó tervezője, Gordon Murray első körben a Hondát kereste meg, de elutasították. Utána felmerült egy Isuzu gyártású motor, de Murray többre vágyott. Bevált, versenytörténelemmel rendelkező gyártót keresett, aki egy tökéletes és erős szívómotort készít a háromüléses sportautóba. Így született meg a 60 fokos, BMW V12, ami gyakorlatilag két összeforgatott S50B32, 7400-as fordulaton 630 lóerőt adott le, ami 14 százalékkal erősebb a Murray által elvárttól, a rövid határidő ellenére. Az autógyártás történetének egyik legfinomabb munkáját kizárólag manuális 6 fokozatú váltóval lehetett kapni.

5. TVR 7.7L V12

A TVR futurisztikus szuperautója is jócskán megelőzte a korát. A formaterv 1996-ban mutatkozott be és azonnal szenzáció lett. Azon kevés autók egyike, ahol az utcai változat erősebb a korlátozott pályaautónál. A motor két 90 fokban összeforgatott soros hathengeres, egy közös főtengelyen, acél blokkban. A lökettérfogat így 7730 köbcenti, a hivatalos adatok szerint 800 lóerővel, de a TVR állítja, hogy a motor ennél jóval többet tudott. A TVR fő célja a McLaren F1 felülmúlása volt, a gyári adatok szerinti 386 km/h-ás végsebességgel. A manuális hatfokozatú váltót is direkt ehhez a motorhoz fejlesztették. A hengerenkénti pillangóval a hang több, mint kellemes.

6. Jaguar 5.3L V12

Az E-type harmadik generációjában bemutatott V12 olyan versenytársakat mosott le a pályáról mint a Mercedes 450 SLC. Nem csoda, hiszen a motort a fejlesztés első percétől kifejezetten a 24 órás Le Mans versenyre tervezték. Az 5.3 literes, 12 hengeres V motor már 314 lóerőt tudott 1971-ben. Manuális és automata váltókkal szerelték, hangja pedig máig fület gyönyörködtető.

7. Aston Martin AM29

Az Aston Martin egyik meghatározó motorja az AM29. A kilencvenes évek végétől a kétezres évek közepéig több modelljükbe is szerelték. Megfordult a DB9-ben, Vanquishben, Rapideban és a Vantageban is. Természetesen teljesítményértékek eltérőek, de egészen 600 lóerőig is húzták az angolok az 5935 köbcentis szívómotort. A fordulatszámadatai nem olyan lenyűgözőek, de csúcsteljesítményét már 6750-es fordulaton leadta. Hangja épp ezért darabos, morgós, de mindenképp kellemes. A váltásért hatos manuál, vagy hatsebességes automata váltó felelt.

8. Lamborghini 4.0 - 5.2

A Countach sokak falán megfordult poszter formájában, sokak számára a mai napig egy igazi álomautó. Ez nem véletlen, hiszen a korában elképesztően innovatív volt, formailag, technológiájában és motorikusan is. A két tengely között elhelyezett 60 fokos V12 7 és 8000 között akár 455 lóerővel tudta szaggatni az aszfaltot. Ciklusa elején még karburátorral táplálták a hengereket, de az 5.2-es verzió már Bosch injektort használt. A manuális váltók fénykorában nem is volt kérdés az ötös manuál. Jellegzetes hangja máig legendás. Sajnos a duplaturbós 746 lóerős prototípus nem került gyártásba…