A történelem produkált már drámai felzárkózásokat. A monacói pilóta hátránya mindenesetre hatalmas, Verstappen pedig az elmúlt hetekben nem tud hibázni.
Max Verstappen 116 ponttal előzi meg a tabellán második helyezett Charles Leclerc-t, így akár már a soron következő Szingapúri Nagydíjon bebiztosíthatja pályafutása második világbajnoki címét. A Forma-1 történetében volt már példa utolsó pillanatos felzárkózásra, a Leclerc előtt magasodó akadály azonban nagyon nehezen leküzdhetőnek tűnik.
A következő összeállításban némi múltidézésnek adunk helyt, ezek a történetek bizonyítják, néha a matematikai esély is valósággá válhat.
John Surtees: 1964
20 pont hátrány 5 futammal a vége előtt (pontrendszer: 9-6-4-3-2-1)
John Surtees volt az első olyan versenyző, aki kétkeréken és négykeréken világbajnoki címet ünnepelhetett. A motorosok mezőnyében 350 és 500 köbcentis kategóriában ért a csúcsra, a Forma-1-ben pedig 1964-ben lett ő az idény legjobbja.
A brit pilóta a szóban forgó idény első három futamát időt előtt feladta, majd egy dobogós helyezéssel javított Brands Hatchben. Ekkor 20 pont volt a lemaradása a bajnoki éllovas Jim Clark mögött. A Nürburgringen aztán győzni tudott, majd Ausztriában megint kiesett, így lemaradni látszott a pontversenyben. A Ferrari színeiben aztán Monzában futamot nyert a hazai közönség előtt, Amerikában és Mexikóban második helyen ért célba, ezekkel az eredményekkel pedig egyetlen ponttal megelőzte Graham Hillt, így Surtees lett a világbajnok.
A krónikához hozzátartozik, hogy 1964-ben 10 versenyből állt az F1-es naptár, John Surtees 40 ponttal lett első, egy futamgyőzelemért pedig 9 egységet osztottak.
James Hunt: 1976
17 pont hátrány 3 futammal a vége előtt (pontrendszer: 9-6-4-3-2-1)
Az a legendás 1976-os szezon! Niki Lauda és James Hunt emlékezetes csatáját a The Rush – Hajsza a győzelemért című film is megörökítette, lássuk, mi is történt pontosan 46 évvel ezelőtt.
A bajnokság első felében Lauda meggyőző előnyre tett szert, majd következett a hírhedt nürburgringi baleset, emiatt az osztrák pilótának két futamot kellett kihagynia. Hunt kihasználta az adódó lehetőséget, Lauda csodával határos módon már Monzában rajthoz állt, újabb győzelem azonban már nem került a neve mellé.
A szezonzáró Japán Nagydíjat embertelen esős és ködös körülmények között rendezték meg, a pilóták egy része ellenezte is a szervezők döntését. Niki Lauda világbajnok lehetett volna, ha Hunt előtt végez, az osztrák azonban a 2. körben a veszélyes pályára hivatkozva feladta a viadalt, így James Hunté lett az 1976-os végső győzelem.
Keke Rosberg: 1982
16 pont hátrány 5 futammal a vége előtt (pontrendszer: 9-6-4-3-2-1)
A 16 futamból álló 1982-es Forma-1-es szezon hajrája előtt a francia Didier Pironi vezette a pilóták tabelláját. Hockenheimben Pironi borzasztó balesetet szenvedett – ezzel véget is ért a pályafutása – a pontversenyben második John Watson sem szerzett pontot Németországban, a korábban ötödik Keke Rosberg pedig surranópályán előre tört a táblázaton. A finn pilóta a Svájci Nagydíjon aratta egyetlen győzelmét az idényben, mellyel át is vette a vezetést.
Rosbert nullázott Olaszországban, így Watson előtt megnyílt az út a világbajnoki cím felé. A végső győzelem Las Vegasban, a szezonzárón dőlt el, ahol Keke Rosberg egy 5. hellyel elhódította első és egyetlen Forma-1-es világbajnoki címét.
Nelson Piquet: 1983
14 pont hátrány 3 futammal a vége előtt (pontrendszer: 9-6-4-3-2-1)
Minden jel arra utalt, hogy Alain Prost behúzza az 1983-as VB-címet, majd a szezon utolsó részében élesebbé vált a bajnoki küzdelem. Prost és Piquet között a Holland Nagydíjat követően 14 pont volt a különbség, ez három versennyel a vége előtt komoly előnynek számított az akkori pontkiosztás szerint.
Monzában Prostnak turbóproblémák miatt fel kellett adnia a versenyt, Piquet nyert, majd a brazil Brands Hatchben is felállhatott a dobogó legfelső fokára. A szezonzáró Dél-Afrikai Nagydíj előtt még mindig Prost vezetett, ám a turbó ismét meghibásodott a Renault-ján, így Piquet egy dobogós helyezéssel megszerezte a világbajnoki elsőséget.
Alain Prost: 1986
11 pont hátrány 2 futammal a vége előtt (pontrendszer: 9-6-4-3-2-1)
Jack Brabham 1960-as címvédése után két és fél évtizedig senki nem tudta egymást követő két évben elhódítani a Forma-1-es világbajnoki címet. Az 1986-os idényben Alain Prost Nigel Mansell ellen vívott emlékezetes csatát, a Williams brit pilótája két futammal a szezon vége előtt 11 pontos előnnyel állt a tabella élén.
A Mexikói Nagydíjon Prost a második helyen ért célba, ezzel 6 pontra csökkentette hátrányát. A szezonzáró Ausztrál Nagydíjon – melyet ekkor még Adelaide-ben rendeztek – a Honda motorral hajtott Williams számított esélyesnek. A pole pozícióból rajtoló Nigel Mansell számára a 63. kör jelentette a futam végét, egy látványos, egyben a kommentátorok számára megdöbbentő defekt miatt.
Piquet-nek a gumiproblémák elkerülése miatt kereket kellett cserélnie, így a McLaren színeiben versenyző Prost megszerezte a győzelmét, ezzel pedig második F1-es világbajnoki címét.
Kimi Räikkonen: 2007
17 pont hátrány 2 futammal a vége előtt (pontrendszer: 10-8-6-5-4-3-2-1)
Íme egy emlékezetes történet, melyet a Forma-1 újkori rajongói is ismerhetnek. A Ferrari 2007 óta nem ünnepelhetett egyéni világbajnoki címet, és akkor sem nekik állt a zászló az idény során.
Lewis Hamilton újoncként, Fernando Alonso pedig kétszeres világbajnokként érkezett a McLarenhez. Már az elején látni lehetett, nem mindennapi párviadalra van kilátás. A Magyar Nagydíj hozta kettejük legellentmondásosabb döntését, Alonso az időmérő utolsó perceiben szándékosan elvette Hamiltont egy újabb gyors kör lehetőségét. A spanyol 5 helyes rajtbüntetést kapott tettéért, a csapatot pedig megfosztották a konstruktőri pontszerzés lehetőségétől.
A világbajnoki címért folytatott harcban a Japán Nagydíj után Hamilton előnye 12 pont volt Alonsóval, 17 egység pedig Räikkönennel szemben. Kínában aztán a McLaren túl sokáig hagyta Hamiltont használt gumikon körözni, a brit pedig be sem tudott fordulni a boxutcába. Räikkönen nyerte azt a versenyt, így a szezonzáró Brazil Nagydíj előtt még három pilótának is volt matematikai esélye a végső sikerre.
Interlagosban Hamilton váltóproblémákkal küzdött a verseny elején, végül csak a hetedik helyen ért célba. Felipe Massa sikerrel tartotta maga mögött Alonsót, Räikkönen pedig újabb győzelmének köszönhetően 1 ponttal jobbnak bizonyult a McLaren párosánál.
Sebastian Vettel: 2010 és 2012
2010: 31 pont hátrány 6 futammal a vége előtt (pontrendszer: 25-18-15-12-10-8-6-4-2-1)
A Forma-1-től a 2022-es idény végén visszavonuló Sebastian Vettel négy világbajnoki címet nyert 2010 és 2013 között, ám nem volt mindegyik könnyed diadalmenet.
2010-ben Vettel, Alonso, Hamilton és Webber is matematikai eséllyel érkezett az utolsó futamra. a Ferrari spanyol versenyzője abszolút favoritnak számított. A Red Bull abban az évben nem a legmegbízhatóbb autóval rendelkezett, Vettel és Webber viszonya sem volt éppen felhőtlen – emlékszünk a törökországi és koreai esetekre – ám az osztrák istálló a fiatal német vezetésével mégis csúcsra ért. Vettel nyert Abu-dzabiban, Alonso csak hetedik lett, így Vettel lett minden idők legfiatalabb F1-es világbajnoka.
2012: 39 pont hátrány 7 futammal a vége előtt (pontrendszer: 25-18-15-12-10-8-6-4-2-1)
Vettel nehéz helyzetből várta a 2012-es idény második felét. A német versenyző nullázott Monzában, utána azonban zsinórban négy futamgyőzelemmel átvette a vezetést az összetettben, amihez kellett Hamilton műszaki hibája Szingapúrban, illetve Alonso első körös kiesése a Japán Nagydíjon.
Brazíliában borzasztóan indult a futam Vettel számára, rögtön az első körben a menetiránnyal szemben találta magát. A német pilóta az esővel tarkított, végtelenül izgalmas versenyen a hatodik helyig tudta magát előre verekedni, ezzel pedig éppen elég előnye maradt a VB-címről újfent lemaradó Alonso előtt.
Lewis Hamilton: 2017
14 pont hátrány 9 futammal a vége előtt (pontrendszer: 25-18-15-12-10-8-6-4-2-1)
Amikor 25 pont jár egy futamgyőzelemért, 14 pont ledolgozása 9 verseny alatt nem tűnik megoldhatatlan feladatnak. Hamilton 2017-es teljesítménye inkább amiatt kívánkozik ide, ahogy az összetett állása változott az idény során. Vettel az első hat futamból hármat megnyert, a többin pedig második helyen ért célba, így komoly léptekkel indult meg ötödik világbajnoki címe felé.
A Magyar Nagydíj után azonban fordult a kocka, Hamilton új erőre kapott, Vettel a hátralévő versenyek közül pedig már csak a Brazil Nagydíjat tudta megnyerni. A Mercedes brit pilótája végül 46 pontos előnnyel nyerte meg a világbajnoki címet, csapata pedig megvédte a konstruktőri elsőséget.
Nyitókép: Depositphotos
