2018. május 14. | 15:08

Két napos, rövid túránk alkalmával a 37. Volkswagen GTI Találkozóra látogattunk, a Wörthi-tó partjához. A meseszép táj megannyi élményt és autót tartogatott, melyet videónknak köszönhetően átélhetsz Te is!

Elkészült az Alapjárat Wörthersee Road Movie-ja, melyben nem csak a nagy múltra visszatekintő GTI-találkozót figyelheted meg közelebbről, hanem a környék helyi nevezetességeit, illetve az új Volkswagen Polót is bemutatjuk.

2018-ban 37. alkalommal adott otthont Reifnitz városa Európa egyik legnagyobb Volkswagenes rendezvényének, a Wörthersee GTI Treffennek. Ennek tudatában indultunk neki közel 5 órás utunknak Budapestről, hogy élőben is megcsodálhassuk a Wörti-tó partján 1982 óta létező eseményt, mely évről-évre egyre több látogatót vonz. Dél környékén érkeztünk, mindenütt torlódás fogadott minket mivel csak három út vezet a város központjába, így laza egy órás tötymörgés után és a 30 eurós napi jegy ellenében végül bejutottunk, leparkoltuk a jól szolgáló Volkswagen Polónkat majd megkezdődhetett a munka.

Alapvetően a sorban állás előtt sem lehetett haladni 40 km/óránál többel a környéken, hiszen a találkozó 5-10 kilométeres körzetében több ezer jármű fordul meg ilyenkor, amiket cserébe alaposabban meg lehet csodálni.

Folyamatosan készen kellett álljunk, forgott a GoPro, a fényképezőgép, a kamera, az iPhone, minden lehetséges eszközt bevetettünk, hogy rögzíteni tudjuk a mozgó autósorok tagjait és az egyhelyben figyelő csodákat egyaránt. Szerencsére az eső késlekedett, napsütéses, verőfényes időben csámboroghattunk az autók között.

Reifnitz főterén található a legendássá vált, méretarányos gránit GTI szobor, mely közel 25 tonnát nyom és még 1987-ben ékezett a Volkswagen ausztriai importőrének jóvoltából. Büszkén helyeztük fel rá tiszteletünket kifejezve az Alapjárat rendszámtáblát, aminek biztos örült, hiszen a nézelődők nagy része inkább csak mászókának használta. A szobor mellett a Volkswagen hivatalos standja terpeszkedett elég nagy területen, a Golf, Polo, Up! modellek GTI változata mind-mind bemutatásra kerültek, a legnagyobb tömegeket a Golf GTI TCR tanulmányautók vonzották.

Ezek a koncepciók a TCR, mostanra megszűnt túraautó-bajnokság pályaautóinak utcára butított változatai szeretnének lenni, a 350 lóerő helyezz 290-et és 370 Nm-es csúcsnyomatékot produkálnának összkerékhajtással és a hétfokozatú DSG-váltóval kiegészülve. Az aerodinamikai elemekkel dinamikusabbnak tűnő TCR-ekre biztos nagy igény lesz, főleg itt Ausztriában, kérdés, hogy mikor kerülnek majd gyártásba.

Érdekesség, hogy a Golfok közül az I, II, VI és VII-es szériák képviseltették magukat a legtöbben, valamiért III-as és VI-es Golffal alig találkoztunk. Imádom az első Golfok vonalait, nem csoda, hogy 1976-ban akkora sikereket értek el az első GTI-modellek, amelyekből megannyi csodásan restaurált, illetve gyári állapotút csodálhattunk meg. Igényesen megépített Audikból volt talán még meglehetősen sok, de a rendezvény sokszínűségét jelzi, hogy szinte minden autómárkától érkeztek képviselők, a Suprától a GT-R-ig egészen a bajor remekműveken át.

A Wörthi-tó rendezett, füves partszakasza remek pihenési lehetőséget kínált, GTI Fun Boat-tal a tó közepére is be lehetett merészkedni, azonban minket a közelben található Pyramidenkogel kilátótorony érdekelt a leginkább, mely a világ legmagasabb fából készült kilátótornya. A 100 méter magas, csavart formájú toronyhoz egy igen jól autózható szerpentin vezetett fel, ahol természetesen jöttek-mentek az ápolt autók, az út szélén, parkolókban, megállókban, pihenőkben, benzinkutakon, mosókban pedig fiatalok ujjongattak, motorhangra éhesen.

A kilátóba jegyet váltottunk, lépcsőn mentünk fel, megcsodáltuk a tájat majd egy fémből készült cső-csúszdán jutottunk le igen gyorsan. Aki erre jár az ne hagyja ki a csúszkát: félelmetesen gyors volt, rázott is rendesen, a könyökömről is lekapta a bőrt, de igazán megérte.

Rövid kitérőnk után a Polo mosása következett, majd visszamerészkedtünk néhány esti életképért a helyszínre, ahol szépen lassan kezdte átvenni az alkohol az uralmat, bár ahhoz képest kulturáltan viselkedtek a népek. Fárasztó napunk után már csak a szállást kellett megtaláljuk, mely azért nem ment olyan egyszerűen, hiszen két cím volt megadva, és csak másodjára találtuk meg emberünket az első címen, aki aztán átnavigált minket a másodikra.

Nem bosszankodtunk, csak egy meleg ágyat szerettünk volna. Gyors lementettünk az aznapi anyagot majd az eső nyugtató hangjára álomra hajtottuk fejünket, hogy másnap a Polóval tudjunk aktívan foglalkozni, hiszen videónkban ő is fontos szerepet kap.

Alapjárat.hu