Szakértők szerint Orbán Viktor három javaslatával fékezhető lenne az energiaár-krízis.
Az elmúlt időben drasztikus emelkedésnek indult az áram, a gáz, valamint az üzemanyagok nagykereskedelmi ára. Ráadásul az ipari szereplők megnövekedett költségeit is végsősoron a fogyasztókkal fizettetik meg, ezért a közelgő európai uniós csúcson Orbán Viktor miniszterelnök három javaslattal is előáll a kedvezőbb körülmények kialakítása érdekében.
Ezek a szén-dioxid-kvóta rendszerének (ETS) ideiglenes felfüggesztése, a nagykereskedelmi földgáz és villamos energia árának szétválasztása, valamint az üzemanyagokba keverendő biokomponens kötelezettségének szüneteltetése. Energiapiaci szakértők szerint ezek gyors és hatékony eredményt hoznának.
Bioüzemanyag-szünet
Jelen állás szerint május 15-éig marad érvényben a 95-os oktánszámú motorbenzin és dízelgázolaj maximális literenkénti ára 480 forint a lakosság számára. Hogy meghosszabbítja-e a kormány a benzinárstopot, az egyelőre rejtély. Hosszútávon lehetséges, hogy más megoldást alkalmaznának arra vonatkozólag, hogy féken tartsák az üzemanyagok árát.
Az autósok szempontjából kétségtelenül a bioüzemanyag-szünetről szóló javaslat a legfontosabb, ami ugyancsak egy ideiglenes megoldást jelente a kialakult problémára. Mivel az üzemanyagokba kötelezően bekeverésre kerülő biológiai eredetű komponensek (biodízel és bioetanol) a fenntarthatóságot és a károsanyag-kibocsátás csökkentését szolgálják, ezért környezetvédelmi szempontból visszalépést jelentene a használatuk felfüggesztése.
A biodízel és bioetanol használatának ideiglenes felfüggesztése ugyanakkor az üzemanyagárak 20-30 forint csökkenését jelentené literenként. Ezért a szakértők úgy gondolják, mindenképpen érdemes fontolóra venni ezt a javaslatot.
Kvótarendszer
A karbonkvóta-rendszer célja, hogy környezetbarátabb technológiák használatára motiválja az üvegházhatású gázokat kibocsátó ipari szereplőket. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy mintegy környezetvédelmi adóként a jelentős emisszióval rendelkező létesítmények szén-dioxid-kvótákat vásárolnak. A Világgazdaság adatai alapján jelenleg az áram árának 20-25 százaléka ebből a költségből fakad, és Magyarországon nagyjából 800 milliárd forintnyi karbonköltséget hárítanak át az ipari szereplők a fogyasztókra.
Ugyanakkor a kvótabevételek fontos részét képezik a költségvetésnek. Ebből a forrásból 2030-ig Magyarországnak nagyjából 1655 milliárd forint bevétele származik. Viszont a rendkívül magas energiaárak következtében a kvótarendszer minden ösztönzőerejét elveszítette. Éppen ezért szakértők szerint a rendszer ideiglenes szüneteltetése viszonylag egyszerűen megoldható lenne.
Uniós nagykereskedelmi áramársapka
Mivel Európában a villamosenergia-termelés mintegy harmada gázerőművekben történik, így a tőzsdei gázárak drasztikus emelkedése a villamos energia árát is jelentősen megemelte. Vagyis szakértők szerint, amennyiben a földgáz ára a duplájára emelkedik, az az áram árában 75-80 százalékos drágulást eredményez.
Az atom- és a megújuló forrásból villamos energiát termelő erőművek azonban ennél jóval olcsóbban állítanak elő áramot, ám mivel a tőzsdén nincs különbség, így ugyanannyiért adhatják el a megtermelt energiát, ezzel az eddigiekhez képest nagyobb bevételt realizálva. Vagyis indokolatlanul drágán cserél gazdát az olcsón megtermelt áram.
Ezt a helyzetet lehetne tompítani egy uniós tőzsdei árkorlátozás bevezetésével, elválasztva egymástól a gázerőművek a többi termelő árképzését egymástól.
Nyitókép: Depositphotos
