2016. október 27. | 15:40

A világ legszebb útja a szomszédban

Ha csodálatos hegyi utakról van szó, nem mehetünk el a Pitești (iiigen, ez az a Pitesti, a Dacia szülővárosa) és az Alsóárpás között futó Transzfogarasi-út (Transfăgărășan, hivatalosan 7C jelzésű országút) mellett szó nélkül, aminek a megépítése se hétköznapi okokból történt.
Ízelítő, mennyire kanyargós

Az ötletét az adta, hogy 1968-ban a Szovjetunió a Varsói Szerződés országaival (Romániát kivéve) bevonult Prágába, hogy leverjék a Prágai Tavaszt, az emberarcú szocializmus kísérletét. Ezek után Nicolae Ceaușescu attól félt, hogy Romániába is be fognak vonulni a szovjetek, csak úgy, mint Csehszlovákiába, miközben az ország terepviszonyai, és úthálózata nem tette lehetővé a megfelelő védekezést. Bár a II. világháborút megelőzően is épültek a Déli-Kárpátokat átszelő utak, de ezek javarészt folyóvölgyeken keresztül futottak, így a szovjetek egy esetleges támadás során könnyedén megbéníthatták volna rajtuk a forgalmat. Persze ahhoz, hogy a Transzfogarasi-út ott fusson, ahol ma is, nagyban közrejátszott Ceaușescu hírhedt megalomániája: egy út, a hegyek tetején/hegyeken át hirdetné a conducator és a román nép dicsőségét. Hivatalosan 1970 és 1974 között épült a 151 km-es út, persze az 1974. szeptember 20-ai hivatalos átadást követően több évig, egészen 1980-ig dolgoztak az útburkolaton.
Az építkezés egy pillanata

A hegyvidéki viszonyok, a képzetlen munkaerő (leginkább kiskatonákat foglalkoztattak), és a terepviszonyok alakítására felhasznált durván 6000 tonna (!) dinamit együttesen rengeteg balesetet szült. Csak a hivatalos statisztikák szerint 40 ember halt meg a Transzfogarasi-út építése közben, persze, mint a legtöbb hivatalos statisztika, ami a szocialista remekekről szól, ez is kozmetikázva lett, a valóság inkább százas nagyságrend körül lehet. Bár, mint az elején említettem, Ceaușescu leginkább szállítási útvonalnak szánta, a Transzfogarasi út mégis inkább a turisták kedvence lett, olyannyira, hogy 2009-ben a Top Gear is forgatott az útról, amiről Jeremy Clarkson kijelentette, hogy „a legjobb út a világon”. Kijelentése nem is lehet alaptalan, ha végig vesszük, hogy milyen is ez az út:
  • Az út legmagasabb pontja 2042 méterre kapaszkodik fel, ezzel a 2. legmagasabb romániai hegyi út a Transalpina után.
  • 5 alagútja a leghosszabb közülük a Bilea-tóhoz (ami a Fogarasi-havasok legnagyobb tengerszeme és 2034 méteres magasságban fekszik) vezető, Bilea-alagút a maga 884 méterével, és összesen 578 hídja és viaduktja van. Mióta megnyílt a Transzfogarasi-út, a megnövekedett turistaforgalomnak és a körülötte fekvő menedékházak szennyvizének köszönhetően a vize teljesen elszennyeződött a tónak.
  • A nagyszámú S-kanyar, és topográfiai sajátosságok miatt az átlagsebesség csupán 40 km/h… ha valaki mégis megpróbálna túl gyorsan hajtani, nincs túl sok korlát, ami megfogja, ha lesodródna az útról. De ha a dolgok jó oldalát nézzük, legalább az anyósülésről is csodálatos képeket lehet készíteni, nem nagyon kell félni attól, hogy elmosódottak lesznek!
  • Az út északi részét minden évben kerékpáros versenyekre is használják, része a Tour de Roumanie-nak, aminek keretében 22 km-t kell tekerni a Bilea-tó körül.
  A Top Gear Transfagarasanról szóló részének trailere, 0:37-től a táj: [embed]https://www.youtube.com/watch?v=HtzEnNSxzJQ[/embed]

És hogy a tájat leszámítva, milyen látnivalókkal szolgálhat a Transzfogarasi-út?

A már említett Bilea-tón kívül a Vidraru-tó, amit az Argeș folyó vizének felduzzasztásával hoztak létre 1966-ban, a Vidraru-gát építésével. A gát maga impozáns méretekkel rendelkezik, 166 méter magas és 305 méter széles, és 465 millió köbméter vizet képes tárolni a felduzzasztott tóban, ami 220 MW áramot fejleszt (összehasonlításul, ez a paksi atomerőmű energiatermelésének tizede). Ceaușescu igazán már ekkor se volt túl nagy tekintettel az emberekre, a tó felduzzasztásával víz alá került egy falu is.
A gát, mögötte a jókorára felduzzasztott tóval

Emellett itt található az IGAZI Dracula-kastély, a poenari vár. Amit mindenki Dracula-kastélynak tart, a törcsvári kastély csupán turistacsalogató, nem túl sok köze volt Vlad Draculhoz, vagy a fiához, Vlad Tepeshez. Hogy mikor épült pontosan a vár, nemigen lehet tudni, az első említése 1543-ból való, és sajnos, 1915-ben egy földrengés jelentősen megrongálta. Sokaknak talán riasztólag hat, hogy 1480 lépcsőfokot kell megmászni a várhoz, de fentről a környezet csodálatos látványa mindenkit kárpótol.
Madárnézetből a poenari vár

Curtea de Argeș híres a kolostoráról, amelyet 1512-ben kezdett el építtetni Neagoe Basarab fejedelem. Külön érdekesség, hogy a kolostoron dolgozott 1514 – 1517 között Manole mester, aki a legenda szerint, a munka minősége érdekében befalaztatta a feleségét is (úgy néz ki, nem csak nálunk voltak Kőműves Kelemenek). A kolostor nem jelenlegi formájában épült, sokszor renoválták, egy tűzvészt követően 1875 – 1886 között a francia André Lecomte du Nouy, és a renoválás olyan alaposra sikerült, hogy az eredeti freskók már csak a Bukaresti Történelmi és Művészeti Múzeumban tekinthetőek meg.  
A kolostor oldalról

Mielőtt nekivágnánk ennek a csodálatos útnak, mindenképpen ellenőrizzük a fékeket az autónkon. Kicsit kellemetlen lenne, ha egy kanyargós lejtőn nem szuperálnának úgy, ahogy kellenének. Mindenképpen ellenőrizzük az időjárást is, rossz időben, esőben még nagyobb kihívás lehet az út. Eleve, a hóhelyzet miatt telente le szokták zárni az utat, ha valaki mégis télen vágna neki, tankot vagy hókotrót ajánlanék, az átlagemberek inkább válasszák a június – szeptember közti időszakot, amikor az esőre is a legkisebb az esély. Ha valahol álomra szeretnénk hajtani a fejünket, arra is lehetőségünk van, az út mentén fekvő városok felkészültek a turistaáradatra, mindenki megtalálhatja az igényeinek és pénztárcájának megfelelő szállást, kezdve a kempingektől a hotelekig.
Igazi szerpentin-gyönyör

Vágjatok neki bátran, a szép helyekért nem is kell néha olyan messze menni!   Forrás: