Bár indokolt volna, a dízel autók általános kitiltására a következő 8-10 évben aligha kerül sor Tarlós István szerint, de abban biztos a főpolgármester, hogy idővel a magyar főváros is rá fog kényszerülni a szigorításra. A kérdésnek a német Szövetségi Közigazgatási Bíróság
nemrég meghozott döntése adott aktualitást, amikor a testület úgy döntött, Stuttgart és Düsseldorf önkormányzatának joga van szövetségi felhatalmazás nélkül is korlátozni a dízel forgalmát, amennyiben a város levegőminősége ezt indokolja.
A döntés a legkorszerűbb, EU-ban 2014 szeptemberét követően típusengedélyt kapott Euro 6-os dízelekre nem vonatkozik, vagyis az új autók tulajdonosainak nem kell aggódniuk Németországban sem. A trend azonban egyértelmű,
a nagyvárosok fokozatosan szorítják ki központi területeikről nem csak a dízeleket, hanem a belső égésű motort használó járműveket is, akár a városszerkezet komoly átalakítása árán.
Mit tilthatnak ki Budapestről?
Budapesten egészen más a helyzet, a tavaly elfogadott szmogrendelet szerint 2018. október 1-től a fővárosi riasztási fokozat elrendelését követően a 7-es és 8-as környezetvédelmi besorolású (ez a szám szerepel a forgalmiban) járművek (Euro 3-as dízelek) közlekedését lehet korlátozni, ami az összes autó körülbelül 40 százalékát jelenti. 2019- október 1-től további szigorítás lép hatályba, akkortól a 10-es és 11-es környezetvédelmi besorolású autókra (Euro 4-es dízelek) is kiterjed a tilalom, ami a forgalomban lévő kocsik több mint felét érintheti majd.
Mikor van szmogriadó?
A tiltást a szmogriadó riasztási fokozatának elérésekor a főpolgármester rendelheti el akkor, ha a főváros három mérőállomásán egy időben a mért légszennyezettség meghaladja a riasztási küszöbértéket (100 µg/m3), az időjárás-előrejelzés szerint pedig a következő napon sem várható eső vagy erős szél, ami csökkenthetné a szmogot.
Nem csak az autók felelnek a szmogért
Annak, hogy Magyarországon kevésbé szigorúan lépnek fel a szennyező autókkal szemben, több oka is van. Például az, hogy a téli hónapokban Budapest légszennyezéséhez a közlekedéssel csaknem azonos mértékben járul hozzá az agglomerációban és a peremkerületekben a szilárdtüzelés, valamint az avar és szemétégetés. De a törvényalkotóknak figyelembe kell venniük a járműpark magas átlagéletkorát és rossz állapotát is, de persze az életszínvonal is egészen más, mint Németországban.
Ezért lépnek életbe fokozatosan a szigorítások, az Euro 5-ös besorolású dízelek pedig csak akkor kerülnek sorra, ha a korlátozások a forgalomban lévő gépjárművek kevesebb, mint 45 százalékára vonatkoznak már csak. Erre még várni kell pár évet, mert a magyar gépjárműpark átlagéletkora jelenleg 14 év, miközben az Euro 5-ös norma 2009 és 2014 között volt érvényben.
Forrás:
