Corbellati – Egy letűnt kor modern gyermeke

Genfben a képlet egyszerű. A legnagyobb autógyárak a szokásos statisztikákkal és az ígéretekkel próbálják meggyőzni egy fényűző bemutatón az újságírókat, majd a közönséget, hogy miért az Ő termékük a legjobb. Ezért sem könnyű egy olyan gyártónak, akik valójában egy család, ékszergyártó múlttal megjelenni a shown, hiteles bemutatóval, egy félkész autóval. A Corbellati tájékoztatót ezért is inkább nevezném családiasnak, mintsem profinak, még kihangosításról se gondoskodtak, ami utólag azért nem baj, mert nagyon készségesen válaszoltak az újságírók bármilyen kérdésére. A Corbellati-család fiatal sarja, rövid ismertetőt tartott az ekkor még ponyva alatt pihenő Missile-ról, melyben elmondta, hogy versenytechnológia-fejlesztést tanult, azzal az ambícióval, hogy saját autót készít egyszer, melynek hamarosan úgy néz ki, beérik gyümölcse. Megtudhattuk, hogy a hiperautóban 9, bizony nem elírás, KILENC literes V8-as motor pihen a szénszálas alváz felett, a szintén szénszálas kaszni burkolatában. Természetesen ha már lúd, legyen kövér, ezért két hatalmas turbófeltöltővel oldják meg a szükséges oxigénellátást. Az így kapott teljesítményadatok 1800 lóerőt és 2350 Nm nyomatékról tanúskodnak. Erre azért van szükség, mert a tervező álma az 500 km/h átlépése. A rövidre fogott kedvcsináló szöveg után lerántották a leplet a prototípusról. Az autón még fényezés sem volt, de műszakilag nagyon közel áll a kész állapot eléréséhez. Corbellati szinte már szabadkozva jelentette ki, hogy a motor, a hajtáslánc már minden a helyén van, gyakorlatilag az utolsó simításokra van már szükség. Ezután beszélgettünk vele, természetesen első körben szó esett a motorról. A hatalmas hengerűrtartalomra a megbízhatóság miatt van szükség, hiszen ilyen teljesítmény kihozható lenne kisebb térfogatú motorból is, de a megbízhatósága drasztikusan romlana. A Missile a tervezés első percétől minimum 200 000 kilométeres futásteljesítményhez van igazítva a motor nagyobb szétborítása nélkül. Gond nélkül mennek szembe a modern autógyártás összes gyakorlatával és elvével. Nem kell a kis köbcenti, nem kellenek az apró feltöltők, itt minden a nyers erőről szól, ehhez pedig kell a túlméretezés! Felmerült a kérdés, hogy egy ekkora motor bizony hatalmas tömeget nyom: Milyen nehéz lesz a Missile? Minden plusz kilót a kasztniról próbáltak lefaragni, így ami lehet, az szénszálas. Továbbá a nehéz összkeréhajtás helyett csak a hátsó kerekekre jut az embertelen erő egy hatsebességes váltón keresztül. A fő inspirációt a vonalvezetéshez tagadhatatlanul a hatvanas évek versenyautóiból merítette. Elmondása szerint a modern autókkal az a fő probléma, hogy nem „folynak” a vonalak, minden kesze-kusza. Továbbá, a műanyag elemek használatát is minimalizálta, a hátsó rács is centi széles alumíniumból van. A Missile báját pont az egyszerű, lapos forma, a széles sárvédők és a lágyan hullámzó ívek alkotják. Természetesen ez problémát is jelent, hiszen nehéz jó légáramlati mutatókat elérni. A kulcs az autó alján van, ahol a szénszálas alváz meglehetősen nagy leszorítóerőt generál. Ebben egészítik ki az autó orrán, illetve hátulján található diffúzorok. A különleges sportautó megjelenése 2019-ben várható, évente 10-12 legyártott példánnyal, egyelőre nem limitált darabszámmal. Corbellati ambiciózus, ha sikeres lesz a Missile, várható a jövőben egy emberibb jármű is tőlük, hiszen tisztában van vele, hogy amit a kezei közül kiadni készül, bizony abszurd. Egy biztos, szurkolok, hogy az álmok valóra váljanak!