home Nagyvilág A dízelmotor története – A kezdetek

A dízelmotor története – A kezdetek

0 people like this.

A legelterjedtebb hőerőgépek egyike, mely alapjaiban változtatta meg eleinte a teherszállítást, későbbiekben a mindennapi közlekedést

A legelső kísérleti motorok növényi olajjal üzemeltek, később vetődött fel a dízelolaj használatának lehetősége, amit petróleum és foltbenzin gyártás hulladékaként keletkezett. Eleinte generátorok meghajtásához használták, a méretükből és a súlyukból adódóan.

Keverékképzése az úgynevezett minőségszabályozás elvén működik, azaz a beszívott levegő mennyisége azonos, csak a befecskendezett tüzelőanyag mennyisége változik. Ezzel szabályozható a fordulatszám. Ellentétben a benzinmotorral, amely az úgynevezett mennyiségszabályozás elvén működik, azaz ott viszonylag állandó arányú a hengertérbe kerülő benzin-levegő keveréke. A dízelmotor tiszta levegőt szív be és azt sűríti össze. A nagy nyomás miatt a levegő felmelegszik. Ebbe a forró levegőbe az adagolószivattyú dízelolajat fecskendez be, amely magas hőmérsékleten külön gyújtóberendezés (gyertya) nélkül meggyullad, elég.

Az úttörők

Rudolf Diesel már 1883-ban megalkotta az első „nehéz olajjal” működő erőforrást, de használható, működőképes darab csak négy évvel később, 1897- ben került ki a keze alól. A szabadalom a gáztörvényeken alapult levegősűrítéssel működő, tehát gyújtógyertya nélküli, belsőégésű motorokat írta le.

Rudolf Diesel a dízelmotor atyja
Rudolf Diesel a dízelmotor atyja

Jonas Hasselmann svéd mérnök 1904-ben találta fel az irányváltós motort, ami hajómotorként történő alkalmazását is lehetővé tette, de a működő prototípust az augsburgi MAN cég készítette el. A motort eredetileg „olajmotornak” nevezték, mivel általában gázolajat használ fel. Az általunk ma használt dízelmotort és a Diesel által szabadalmaztatott változatot több mint egy évszázadnyi idő és fejlesztői munka választja el egymástól. A megszámlálhatatlan szabadalom, amely Diesel elgondolásában gyökerezik, alakította a motort a mai üzembiztos, gazdaságos formává.

Magyar vonatkozás

1898-ban Epperlein Oszkár, a budapesti Soroksári úti fegyvergyár igazgatója tárgyalt a nagy feltalálóval a licensz megvásárlásáról. Ennek köszönhetően a századfordulón már elkészült az első hazai dízelmotor. Rudolf Diesel egy előadásában külön magyar típusnak nevezte a Soroksári úti motort. Ezeket főleg stabil, erőforrásként az iparban hasznosították, illetve hajókba, mozdonyokba, buszokba szerelték be.

Munkások a Láng Gépgyárban - 1891
Munkások a Láng Gépgyárban – 1891

Epperlein halála megakasztotta a dízelmotor terjedését, de a Láng Gépgyár feltámasztotta a hazai dízelmotor gyártást 1911-ben. Az üzem gyártott motorokat hajókban és vasúti járművekbe, miközben Daimler –Benz és a MAN 1923-ban már autóbuszokba és teherautókba is szerelt már dízelmotorokat. A Láng is előállt a 6 hengeres 110 lóerős erőforrásával, de az államosítást követően csak hajómotorokat szereltek, a 80-as évek végéig.

Ganz-Jendrassik dízelmotor
A Ganz-Jendrassik dízelmotor

A vasúti vontatóknál kezdtek rájönni a diesel motorok erősségeire, 1924-ben Jendrassik György csatlakozott a Ganz-dízel programjához. 1927 és 1947 között Ganz-Jendrassik néven kerültek forgalomba az erőművek, amiknek a II. világháborúban megnőtt a jelentőségük. A Ganz gyártott két és négyütemű dízeleket, de a kétüteműeknek hamarosan bealkonyult. Jendrassik az 1947-es államosításig kínált a Ganz-cal karöltve erőforrásokat, amik motorvonatokat, hajókat, buszokat hajtottak meg a világ négy táján. Itt említhető még a Rába Vagon- és Gépgyár, akik a MAN-nal történt tárgyalások után 125 db motort gyártottak le. A Csepel autógyár gördülő legendái sikeres karriert futottak be az európai és ázsiai „testvér”országokban, köztük a A Roots mechanikus feltöltő rendszerrel és különleges differenciálművel szerelt Csepel teherautók, amik a 2-3 ezer méter magas dél-nyugat kínai hegyekben is csupán tíz százalékos teljesítménycsökkenést szenvedtek el.

Rába Gépgyár - 1904
A győri Rába Magya Vagon- és Gépgyár – 1904

A technológia terjedése

A dízelmotorral hajtott harckocsik nagyobb hatótávolsággal bírtak, jelentősen kisebb tűzveszély mellett így az egyik legjobban sikerült harckocsiban a T-34-ben is egy megbízható dízelmotor működött. A XX. század második felétől kerültek közúti forgalomba, először a teherfuvarozásban, később a személygépkocsikban is. A személygépkocsik és dízelmotorok találkozásának nagy úttörője a Peugeot volt. A Párizs-Bordeux közötti 1500 kilométeres távot óránként 48 kilométeres sebességgel tette meg az első dízel Peugeot és 100 km-enként mindössze 16 kg „nehéz olajat” fogyasztott.

Peugeot 504 diesel - 1968
Peugeot 504 diesel – 1968

Hermann Dorner 1924-ben Hannoverben készített dízelmotort, de a szerkezetet eladta a Packardnak, az USA-ba, ahol Clessie Cummin dízelmotorja is megértésre talált. Ezután jött a Hanomag, a Daimler-Benz, akik a 30-as évek közepétől a II. világháborúig 20 ezer darab motort gyártottak. A híres 160 D még az ötvenes években is sorozatgyártásban volt, és állítólag akadt közöttük olyan is, amelyik főjavítás nélkül elment 1 millió kilométert. Hasonlóan sikeres volt az 1949-től gyártott 170 D is, de a nagy áttörés ismét a Peugeot-ra várt, amely 1968-ban mutatta be forradalmi újdonságát, az 1255 köbcentis 40 lóerős kiskocsiját.

Forrás:

Ajánlott cikkek:

0 people like this.
Facebook
Facebook
Instagram
Google+
Google+
Youtube
Youtube
Email
RSS

Kapcsolódó írások

2 komment itt: “A dízelmotor története – A kezdetek

  1. Sajnos ez a kis írás elég sok valótlanságot tartalmaz. Ajánlanám a szerzőnek, ha nem sikerült rendesen felkészülni egy témából, marhaságokat még pénzért se írjon. Az Internet veszélyes eszköz, a nép nagy része készpénznek veszi, amit a neten olvas, ezért különös felelőssége van annak, aki ott közzétesz valamit. Nem szabad odáig eljutni, mint a csehek repülőgépanyahajója.
    Én leginkább csak a Rábához tennék hozzá: a képen látható korábbi Vagonszerelde 1907-ben épült, ha jól tudom, és 1971-ben alakították át a 11-20-as vágányokat tehergépkocsi szereldévé, amely 1978 nyaráig itt üzemelt. Az 1904 nem köthető a Rába dízelmotorgyártásához. a motorok számánál legalább 5 db 0 lemaradt a szám végéről, de több, mint másfél millió motor készült csak 1967 és 2005 között

  2. “A győri Rába Magya Vagon- és Gépgyár – 1904” szerintem téves a képaláírás.
    A képen a 70-es, 80-as években gyártott RÁBA fülkék láthatóak.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Alapjárat