2018. március 05. | 16:50

A telekocsizás egy sikersztori, ami sok éve indult az Egyesült Államokban, már itthon is tombol az Oszkár-láz. Kíváncsi vagy, mi volt az eredeti célja?

A 6 legnagyobb telekocsi hálózatról szóló cikkben már részleteztem, melyek a jelenlegi legnagyobb aktív rendszerek nemzetközi szinten. A hálózatok sikerének oka nyilvánvaló: a mellett, hogy pénztárcabarát utazási formát kínálnak, hozzájárulnak a forgalom csökkenéséhez és környezetvédelmi szempontokból is előnyösek. De hogyan alakultak ki a telekocsi rendszerek?

Hogyan és hol kezdődött a telekocsi-láz?

Amerikában a második világháború idején is arra biztatták a lakosságot, hogy az üzemanyag fogyasztás mérséklése érdekében kevesebb járművel oldják meg a közlekedést, amelynek járulékos jótékony következménye a kevesebb baleset, több szabad parkolóhely és a mérsékeltebb károsanyag-kibocsátás. Lényegében azonban csak 1970-től lehet az USA-ban a telekocsi-láz kialakulásáról beszélni.

Ekkor még nem voltak hálózatok, az autótulajok egyéni hirdetések útján próbálták meg feltölteni a szabad helyeiket, persze nem ingyen. Volt, aki úgy kalkulálta ki az út árát, hogy elosztotta az üzemanyag költséget az utasok számával, míg mások, akik hasznot is szerettek volna látni, annak megfelelően alakították az árakat. Ez utóbbi megoldás az autó amortizációját figyelembe véve valójában akkor is jogos, ha nem pusztán a nyereség motiválta a gépjármű tulajdonosát.

Remek szolgáltatásnak bizonyult, racionalitása miatt nagy népszerűségre tett szert. A felek közötti kommunikáció azonban még nem volt megfelelő szinten. Ha közbe jött valamilyen változás, arról nehezen, vagy egyáltalán nem tudták tájékoztatni az érintetteket.

Erre nyújt megoldást a hálózatok kialakulása. Miután egyre többen fedezték fel a telekocsizásban rejlő profit lehetőségeket, szervezetek alakultak, az internet térhódításának köszönhetően ma már valós időben láthatják a közösség tagjai a szabad helyeket.

Telekocsi hálózatok kialakulása Magyarországon

Ahogy a legtöbb jó dolog, ez is váratott magára sok-sok évet, mire érdemben megjelent Magyarországon is. Tíz évvel ezelőtt két egyetemista srác próbálta megkönnyíteni a hétvégi hazajutás nehézségeit baráti körön belül. Már akkor is létező szolgáltatás volt a telekocsi, de nekik sikerült olyan hálózatot kiépíteniük egy alkalmazás keretén belül, ami végül országszerte ismertté és közkedveltté vált. Megszületett az Oszkár (Online Személyfuvar Közvetítő Állati jó Rendszer) telekocsi.

Eleinte az iwiw közösségi oldalán kezdték terjeszteni az igét, igyekeztek minden újonnan felmerült igényt kielégíteni. A dizájn egy évtizeddel ezelőtt még kezdetleges volt, a funkció számított, nem a kinézet. Segítségükre volt a média, ami már az első időszakban felkapta az ötletet, de el is kellett, mivel nem csak ők láttak lehetőséget a telekocsizásban.

Konkurensek jelentek meg bizonyos időközönként, de szerencséjükre nem bizonyultak komoly ellenfélnek. Egy kivételével. Az iwiw is elkezdett hasonló oldalt fejleszteni, ami ígéretesnek indult, mivel már rengeteg felhasználójuk volt, és pénzügyileg sem álltak rosszul. Az elgondolás jó volt, de valahogy még sem sikerült nekik érdemben felvenni a kesztyűt, az említett közösségi oldal pedig azóta elhasalt. Oszkárék azóta megerősödtek, kibővítették a csapatukat, így már nem a két alapítónak kell non-stop túlóráznia. Tudnak figyelni az apróbb részletekre, sikeresen létrehoztak egy letisztult arculatot a szolgáltatásuknak, sőt már telefonos applikáció formájában is elérhető.

Az említésre méltó konkurenciát a BlaBlaCar nemzetközi cégbe olvadó egykori AutoHop, az Autosztunk, és a TwoGo jelenti.

Ezek hasonló felépítésű alkalmazások, de az eddigi tapasztalataim alapján hazánkban a telekocsizást az Oszkárral azonosítják az emberek. A fejlesztőcsapat leleményességével és elhivatottságával sikeresen vette az akadályokat, egy egyetemi projektből össze tudtak hozni egy országszerte használt, nyereségesen működő szolgáltatást.

Te utaztál már telekocsival? Ha igen, írd meg tapasztalataidat.