2017. december 14. | 15:50

Kozma Lászlóval, a Schneider Electric energiamenedzsment-szakértőjével beszélgettem a cég elektromosautó-töltőiről, a villanyautózás jövőjéről és jelenlegi helyzetéről

Első körben szeretném megköszönni a lehetőséget, hogy veled beszélgethetek most. Arra kérnélek, hogy röviden mutatkozz be az olvasóinknak! Hol tanultál? Mivel foglalkozol? Mi a cégen belül a fő profilod?

Kozma László: Köszöntelek nálunk! Hát hol is kezdjem? A Kandón végeztem műszaki menedzser szakon – ez ugye ma már az Óbudai Egyetem, másoddiplomásként pedig a Villamosmérnökit jártam ki. Az egyetemek elvégzése óta a villamosiparban tevékenykedem, és lassan 10 éve a Schneider Electricnél dolgozom, ahol leginkább a kisfeszültségű energiaelosztással foglalkozom termékmenedzserként. Ez azt jelenti, hogy a csapatommal mi kezeljük a termékeket, megismerjük a tulajdonságaikat, eldöntjük, hogy a hazai piacon van-e helyük, lehet-e őket itthon jövedelmezően forgalmazni, jók-e a felhasználóknak. Mi határozzuk meg az árakat, berendeljük a készleteket, gondoskodunk az adott termék népszerűsítéséről, kiállításokon való megjelenésekről. Jelenleg a nagy áramú, nagy teljesítményű termékek tartoznak hozzám: megszakítók, szekrények, áramsínek, és ide tartozik az elektromos autózás egyik fontos kelléke, a töltő is.
Kozma László -Schneider Electric

Mikor jelentek meg az elektromos töltőitek? Mit kell tudni az EVlink termékcsaládról?

Kozma László: Ez egy egészen „fiatal” dolog, és ahogyan az elektromos autózás fogalma is mindössze 5-6 éve ismert, nagyjából ide datálható az elektromos autó modernkori töltési technológiájáé is. Mindez annak ellenére, hogy az automobilitás több mint 100 évvel ezelőtt elektromos autókkal indult, és csak az 1910-20-as évekre váltott át a robbanómotoros irányba. A Schneidernek 6 éve van elektromosautó-töltője, Magyarországon pedig 4 éve, 2012-2013 környékén jelentek meg ezek az eszközök, ám akkor még nem volt rájuk komolyabb igény és kereslet. Kb. 2014 végén, illetve 2015 elején kezdtük el promotálni ezeket a töltőket, amikor megállapodást kötöttünk az ELMŰ-vel is. Aki a témában valamennyire jártas, az tudja, hogy vannak a publikus töltők, melyek az utcákon vannak elhelyezve, és bárki használhatja őket. De van egy másik vonal, ami magánembereket, vállalkozásokat céloz meg. Ezek a termékek hasonlítanak a publikus töltőkhöz, azonban dizájnosabbak, és biztonságtechnikailag fel vannak készítve arra, hogy egy magánember is nyugodtan használhassa otthonában. A Schneider Electric mindkét változatot gyártja és forgalmazza idehaza és világszerte. Lényegében az összes töltőállomásunk kültéri és beltéri is egyben, gyártástechnikailag nem éri meg különbözőket készíteni. Van a Wallbox nevű töltőcsaládunk, amit zártabb, védett helyekre, pl. irodaházak parkolójába ajánlunk. Ennek a típusnak létezik egyszerűbb, olcsóbb (EVlink Wallbox), valamint kicsit drágább, okosabb változata (EVlink Smart Wallbox). Az EVlink márkanéven belül létezik még a Wallbox család mellett az EVlink Parking, ami már egy robusztus, fémházas szerkezet, és utcára, közterületre ajánljuk, ahol bárki odamehet, és ingyen töltheti vele az autóját.

Miért éri meg egy elektromosautó-tulajdonosnak a Schneider Electric töltőit használni?

Kozma László: A mi profilunk a töltő és nem az elektromos autó. Ha valaki elektromosautó-vásárlásban gondolkodik, tudnia kell, hogy a jármű használata nem olyan, mint egy benzines autóé, amit, ha kell, hirtelen feltöltök a benzinkúton, és már megyek is. Az elektromos autókat minden nap, de legalább kétnaponta kell tölteni. A lítiumion akkumulátoroknak az a jó, ha egyszerre keveset töltünk rájuk, amire érdemes odafigyelni, hiszen az akkumulátor az elektromos autó legdrágább eleme. Hálózati oldalról is fel kell készülni: szinte biztos, hogy a háztartásban az elérhető szolgáltatói árammennyiség nem lesz elég, ezért hálózatfejlesztést kell igényelni az áramszolgáltatótól, ami bizony pénzbe kerül. Érdemes megvenni a töltőállomást, mert ugyan sima konnektorról is lehet tölteni ezeket az autókat, de ahhoz egy speciális kábel is szükséges, amit külön meg kell vásárolni, mivel nem minden autógyártó adja a járműhöz. Az otthoni konnektorok nem arra vannak kitalálva, hogy minden nap sok órán keresztül, sok ampert szolgáltassanak. Egy idő után túlmelegednek, tönkremennek, legrosszabb esetben pedig tüzet is okozhatnak. Fontos a biztonságos töltőállomás, ezért mi azt javasoljuk, hogy a töltő és az autó egy dedikált áramkörön legyen, ezen az áramkörön pedig más fogyasztó, pl. mosógép, hűtőgép stb. ne tartózkodjon. Ezek az intézkedések emberi és vagyonvédelmet szolgálnak, ez azonban pénzbe kerül, de aki elektromos autót akar ma, az nem intézheti el a dolgot azzal, hogy megveszi az autót 15 millió forintért és kész. Hosszú távon az otthoni töltésről is gondoskodni kell, valamint a szakember által végzett, biztonságos kiépítéséről, ami figyeli a 30 milliamperes áramot, és lekapcsolja azt, ha emberi testen folyna keresztül. A Schneider szerint a jövő autószerelője nem egy olajos képű és ruhájú emberke lesz, hanem egy IT-technológiai szakember és egy villanyszerelő kombinációja. Mert ma már egy modern autó szerelése azzal kezdődik, hogy egy panelen keresztül kiolvassák a hibákat. A Schneider Electric villanyszerelő partnereit már elkezdtük felkészíteni az elektromos autózásra: kiképeztünk több mint 150 szakembert, akik ismerik a töltőállomásokat, és tudják, hogyan kell azokat biztonságosan beszerelni. Ők tudnak segíteni a töltő kiválasztásában és a védelem kiépítésében az ország egész területén.

Ha elektromos autó, akkor Tesla. De vajon a töltők terén is ők jelentik a csúcsot? Miben mások a Schneider töltői?

Kozma László: Fogós kérdés, amit véleményem szerint műszakilag lehet megközelíteni. A forma és a megjelenés szubjektív. A beltartalom a fontos kérdés: egy-egy ilyen autó ugyebár 50-60 kW teljesítménnyel bír, és óriási ampermennyiségek áramolnak a töltésekor. Tudni kell, hogy egy ember max. 30 milliamperes ármennyiségeket tud elviselni anélkül, hogy károsodna a szervezete. Ez az, ami a töltő aljzatában megjelenhet, ha ennél több folyna benne végig, akkor az halálos lenne. Az autó töltése során adott esetben 100 ampernyi áram is végigfolyhat a töltőkábelen (ami a 30 milliamperes érték ezerszerese), ezért fontos, hogy biztonságtechnikailag a töltőállomás vagy csatlakozó milyen védelemmel rendelkezik. A Tesla Wallboxát pontosan nem ismerem, de ha jól tudom, fix kábel van benne, ami az autóba megy. Ezért gondoskodni kell arról, hogy a csatlakozóban ne legyen áram, amíg a kocsira nem csatlakoztatjuk. Viszont vannak olyan gyártmányok, melyek ezt a feltételt nem teljesítik. Ezen a ponton lehetnek különbségek a töltőállomás-gyártók termékei között. A másik szempont: ha bedugjuk az autóba a kábelt, és elindul a töltés, ne lehessen azt kihúzni sem a járműből, sem a töltőállomásból, ahol esetleg nincs fix kábel. Erről is kell gondoskodni nemcsak a töltő, hanem az autó oldaláról is. Ha a töltőállomás hordozható kábellel működik, akkor az eltávolítást reteszekkel szokták megoldani. Továbbá gondoskodni kell arról, hogy az autó és a töltőállomás megfelelően kommunikáljon egymással. Ha ez nem jön létre, akkor a töltőállomás nem tölti az autót, vagy idő előtt leáll, ez pedig egy elektromos autó esetében végzetes lehet.

Tervez-e a Schneider egyéb olyan eszközöket, amik az elektromos autózáshoz kapcsolódnak? Új termékekre lehet számítani?

Kozma László: Hogyne, hiszen ez egy „fiatal” piac, amiből a Schneider Electric nem akar kimaradni. Az tudni kell, hogy ezekben a töltőállomásokban van egy elektronika, ami kommunikálni tud az autóval, valamint egy aljzat, amin keresztül a töltés folyik, összességében tehát nem egy összetett szerkezet. A jövőben viszont a töltőállomásoknak energiahatékonysággal és energiamenedzsmenttel kapcsolatos tevékenységeket is el kell látniuk, illetve várhatóan egyre magasabb intelligenciával kell rendelkezniük, és komplexebben kell kommunikációt folytatniuk az autókkal. Mire gondolunk itt? Az elektromos energia megtermelése jellemzően erőművekben folyik, amelyek szállító hálózatokon, vezetékeken juttatják el a fogyasztóhoz az áramot, aki elhasználja azt. Ezek az erőművek azonban messze vannak lakóterületektől, mert hangosak, szennyezhetik a környezetet stb. Ez a fajta központi energiatermelés rövid időn belül át fog alakulni, és leginkább a fogyasztók közelében fogunk előállítani elektromos áramot megújuló energiák (hőenergia, napenergia stb.) formájában. Ha a fogyasztási helyhez közel, kis mennyiségben állítjuk elő az energiát, akkor azt rögtön el is használhatjuk, nem kell a szállítással törődni, ami rengeteg veszteséget termel. Itt jön képbe az elektromos autó és a töltő. Az azonnal előállított és elhasznált áramot nehéz egyensúlyba hozni, hiszen adódhat olyan eset, hogy többet fogunk termelni, mint amit elfogyasztanánk, vagy többet fogyasztanánk, mint amit megtermeltünk. Az elektromos autó ebben az esetben lehet energiatároló egység: amikor éppen tölt a jármű, onnan vissza is lehet nyerni energiát, a töltők pedig ezt a folyamatot tudják majd menedzselni. A piacon jelenleg elérhető töltők csak az autó felé engedik az energia áramlását, a következő generációs töltőknek viszont meg kell oldaniuk azt, hogy ne csak töltsék az akkumulátorokat, hanem adott esetben azoktól vissza is hozzák az energiát.

Milyen más energiahordozókat, akkumulátorokat forgalmaz a Schneider Electric? Ezek kapcsolódhatnak majd az elektromos autókhoz?

Kozma László: Az IT-technológiát érinti az egyik profilunk, amelynek keretében adatközpontokhoz használható akkumulátortelepeket forgalmazunk. Hogy az akkumulátorokat bevonjuk-e majd az elektromos autózásba, azt most még nem tudom megmondani, mindenesetre járható útnak tűnik.

Oké, hogy elektromos autót használunk, de nem mindegy, hogyan állítjuk elő a szükséges áramot hozzá. Az áramszolgáltatóknak hogyan kell felkészülniük a megnövekedett áramfogyasztásra?

Kozma László: Azt azért ne felejtsük el, hogy az elektromos autó egyik óriási előnye, hogy egy helyben nem bocsájt ki károsanyagot. A mostani szmogos környezetben ez egy fontos tényező, még akkor is, ha szenes erőművekben állítják elő az energiát. Az áramszolgáltatóknak a világ minden országában fel kell készülniük, és úgy kell méretezni a hálózatokat, hogy az elektromos autókat biztonságosan lehessen tölteni. Az általam ismert elemzések azt mutatják, hogy a jelenlegi erőművi kapacitás itthon bőven elegendő akár 1 millió autó ellátásához is. Amivel gond lehet, az az átviteli hálózat, amit a városokban mindenképp fejleszteni kell. De mivel a jelenség nem robbanásszerűen terjed, van idő felkészülni a szolgáltatóknak is, akik, ha lassan is, de valóban készülnek a váltásra.

A laikus emberben általában a következő a kérdések merülnek fel: mennyit lehet vele menni, és mennyi idő alatt lehet feltölteni azt a bizonyos villanyautót? Mikor adhatunk válaszul bíztató számokat ezekre a kérdésekre?

Kozma László: Én azt látom, hogy ezen kérdések megválaszolásában az autógyártóknak van nagy szerepük, akik elég konzervatívak, és viszonylag lassan hozzák be az új technológiákat, mivel ezeket először biztonsági teszteknek kell alávetniük, hogy ne rajtunk, felhasználókon kísérletezzenek. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a befektetett tőkéjüknek meg kell térülnie, ha viszont gyorsan váltanának a technológiák között, akkor az addig felépített tudást anyagilag nem tudnák kihasználni. Az autótöltés sebessége már most gyorsabb lehetne, mint a jelenlegi, de valamiért még nem építik be az autókba ezeket az újdonságokat. Olyan töltésvezérlőket tesznek a villanyautókba, amik csak kis mennyiségű energiát képesek felvenni, így lehet akármekkora az akksid, ha azt a töltésvezérlő miatt csak lassan tudod felölteni. Töltési és áramszolgáltatói oldalról azonban gyorsan meg lehetne oldani a problémát, mivel a nagyobb teljesítmény már a rendelkezésünkre áll. Ezért is mondják azt, hogy az elektromos autózás nem is tudna elterjedni nagy mértékben, mert egyelőre egy speciális alkalmazási formája elterjedt. Az elektromos járművek leginkább városi közlekedésre, agglomerációs körzetben használhatók. Majd ha új akksik jönnek, amik gyorsan tudnak energiát felvenni, illetve, ha új töltők jönnek, amik gyorsan tudnak energiát leadni, a fejlődés gyorsabb ütemű lesz.

Mit kezdünk majd az elhasznált akkumulátorokkal, elévült töltőkkel?

Kozma László: A kocsikban lévő lítiumion-akkumulátorok már elég fejlettek, de az újrahasznosítás fontos kérdés, mert az akkumulátor környezetszennyező, sok ritka fémet és nyersanyagot tartalmaz. Ha viszont az elektromos autózás elég jól elterjed, akkor a másodlagos felhasználása is el fog terjedni. Egy használt akksit elég sokáig lehet alkalmazni energiatárolásra. Ólomsavas akkumulátort az IT-technológiában és az erőművi rendszerekben rengetegen használnak, igaz azok olcsóbbak és tartósabbak. A töltők viszonylag egyszerű szerkezetek, lényegében azok is számítógépek. Van bennük egy kapcsolószerkezet, ami állástól függően engedi vagy nem engedi a töltést. A szétszedése egyszerű, könnyen újra lehet hasznosítani, hiszen erre ma már egy egész iparág épül, és a Schneider Electric is nagy hangsúlyt fektet rá. Komplett dokumentáció áll rendelkezésre, hogy kell a termékeinket szétszerelni, szétválogatni és újrahasznosítani.

Magyarországon mikortól lehet majd komolyan venni az elektromos autózást?

Kozma László: Magyarország kicsi ország, annyit tehetünk, hogy követjük az elektromos autózás trendjeit, diktálni nem tudjuk azokat. Amit a szomszédos országokban vagy Németországban a nagy, prémiumautó-gyártók csinálnak, az előbb-utóbb itthon is be fog következni. Ha egyszer csak betiltják a belsőégésű motorokat, akkor muszáj lesz nekünk is követni ezt a vonulatot. Azt gondolom, hogy láthatók előrelépések ez ügyben, hiszen ott van a Jedlik Ányos terv, illetve egyéb törvénykezések, támogatások, pályázatok. A zalaegerszegi tanpálya is most készül, ahol önvezető és elektromos autókat egyaránt lehet majd tesztelni. Tehát a kormány láthatóan foglalkozik a kérdéssel, és fontos neki a téma, nemhiába, hiszen a magyar gazdaság jelentős mértékben függ az autóipartól. A Teslára nem érdemes várni, Magyarországon már amúgy is több mint 400 töltő érhető el, igaz, hogy néha nem a legideálisabb helyeken, de legalább vannak. A Schneider is már több mint 100 töltővel járult hozzá ehhez a számhoz. Vannak tehát törekvések, véleményem szerint pár éven belül itthon sem lesz töltőhiány.