Megszívhatom a biztosítónál, ha a vonóhorgom miatt nagyobb a baleseti kár?

Nagyobb károm lesz egy ütközéskor, ha vonóhoroggal közlekedek? A biztosító ezt miként értékeli?

Ennek járunk most utána a das.hu szakértőjének segítségével. Részben pontos szabályozást találunk a vonóhorogra vonatkozóan, a jogszabályokból és a biztosítók gyakorlatából pedig le lehet vonni a következtetéseket a vonóberendezés használatából eredő károk megítélésére.

A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. rendelet egyértelműen előírja a vonóberendezésekre vonatkozó kötelező műszaki feltételeket. A legfontosabb, hogy biztosítaniuk kell és alkalmasnak kell lenniük a járművek biztonságos szétkapcsolhatóságára. A témánk szempontjából most nincsen jelentősége annak, hogy biciklitartó rögzítésére szolgáló vonóhorogról, vagy egyéb vonóberendezésről van szó.

Be kell hoznunk a KRESZ előírását, ugyanis a hatósági jelzést (rendszámot) letakarni vagy eltakarni nem szabad – vonóberendezéssel sem. Amennyiben olyan a gépjármű kialakítása, hogy a vonóhorog eltakarja a rendszámtáblát, akkor csak a levehető vonóhorog megoldása jöhet szóba e tekintetben.

A kiindulópont tehát a biztonságos rögzítés, függetlenül attól, hogy műszakilag beépített vagy levehető vonóhorogról van szó. A rögzítésért és azért, hogy a vonóhorog elhelyezkedése nem akadályozza a rendszám felismerhetőségét, az üzembentartó felel. A műszaki paraméterek megfelelő betartásának elmulasztása pedig már önmagában szabályszegést valósít meg.

A szabályszegéssel együtt itt már az ok-okozati összefüggést is be lehet bizonyítani a bekövetkezett károk vonatkozásában. Két autó ütközése esetén ugyanis, pl. a vonóberendezés hibájából bekövetkezett balesetnél károkozás történhet, a károkozó pedig a polgári jog szabályai szerint tartozik kártérítési felelősséggel.

Itt az egyik elem, amit bizonyítani kell, az a károkozó magatartása (a vonóberendezés biztonsági feltételeinek elhanyagolása) és a bekövetkezett kár közötti oksági viszony. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosító helytállási kötelezettséggel tartozik az okozott kárért, de az előbbi jogviszony ettől még ugyanúgy fennáll a balesetben érintett felek között, és hatása is lesz a károkozóra pl. a biztosítási díj növekedése útján.

Gépjármű szakértői kérdésnek minősül és nem jogi kategória, de az az általánosan elterjedt álláspont, hogy ütközéskor egy vonóhorog a másik autóban nagyobb kárt is okozhat, mintha nem lett volna ott. Társaságunk tapasztalata alapján egyébként valóban, a vonóhorgos autót nagyobb eséllyel védi meg a sérüléstől a horog, de a másik részes fél gépjárművében komolyabb károk keletkezhetnek, mintha csak a két lökhárító ütközik a balesetben. Olyan is előfordulhat, hogy a vonóhorog beakad a másik gépjármű egyik elemébe, és az eltávolítás sokkal több plusz költséget eredményez, nem lehet egyszerűen, pl. hátra tolatással szétválasztani a két gépjárművet.

A polgári jogi kártérítési felelősség szempontjából egy dolog fog számítani: a kárt okozó felelőssége (felróhatósága), és a másik fél közrehatása. A biztosító is mindig ezt vizsgálja. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás kiterjed azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyek a gépjármű üzemeltetése során okozott károkból származnak. A törvény meghatározza azt a felső limitet, amit a biztosító maximum térít, ezen kívül felsorolja azokat a károkat, amire a biztosítás nem terjed ki.

Ezek a kizárások igen konkrétak, a vonóhorog miatt okozott többletkár nem olyan ok, amit a biztosító elutasítana és nem térítene meg. Tapasztalatunk alapján, sokszor szeret kötekedni a biztosító a kárkifizetéskor, leggyakrabban azért, mert van olyan kár, amit nem abból a balesetből származónak állapít meg, vagy a másik fél közrehatását is értékeli, ami csökkentett kifizetést eredményez. Mivel azonban sem a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény, sem egyéb jogszabály nem zárja ki egyértelműen a gépjármű felszerelései által okozott károk megtérítését, a biztosítóknak sincsen jogi alapjuk erre hivatkozva elutasítani a kárkifizetést.

Visszautalva a cikk felütésében szereplő kérdésekre, ha nagyobb kár keletkezik a vonóhorog miatt a másik gépjárműben, a biztosító ebből a nagyobb kárból fog kiindulni a kárkifizetés során. Lehet, hogy a teljes kárösszeget nem akarja kifizetni, de ez önmagában nem a vonóhorog használata, balesetben „közreműködése” miatt történik. Nincsen olyan jogszabályi előírás, hogy a levehető vonóhorgot a használat után kötelezően le kell szerelni. Ha az egyébként nem akadályozza a biztonságos közlekedést és a rendszámot sem takarja ki, nem történik szabályszegés.

Ennek ellenére minden gépjárművezetőnek az az érdeke, hogy ha netán baleset következik be, minél kevesebb kár keletkezzen a saját, de a másik autójában is, a biztosítási díjak és a bonus-malus besorolás változása miatt. Erre tekintettel tanácsos elővigyázatosnak lenni és előre minimalizálni a károk nagyságát.