Olvasónk sok rémtörténetet hallott azzal kapcsolatban, hogy a rendőrök olyan szabálytalanságokkal vádolják a sofőröket, amiket el sem követtek.
„Tisztelt Szerkesztőség!
Egyre gyakrabban olvasom azt a szomorú tényt, hogy a rendőrök hamis vádakkal és tanúzással próbálnak meg pénzt behajtani az ártatlan autósoktól (piroson áthajtás, stop tábla előtti nem megállás, záróvonal átlépés stb...). Ugye amennyiben kifeizeti a közlekedő a helyszíni bírságot, azzal automatikusan elismeri a szabálytalanságot, még ha nem is történt az meg.
A kérdésem ezzel kapcsolatban az lenne, hogy van-e lehetőség a hamis vádat állító rendőrt jogi felelősségre vonni feljelentéssel (természetesen úgy, hogy rendelkezek videós bizonyítékkal arról, hogy nem követtem el szabálytalanágot)? Egyáltalán lenne esélyem egy ilyen procedúrát elindítani, netalántán meg is nyerni? Talán így leszoknának a rend őrei erről az etikátlan gyakorlatról.
Előre is köszönöm válaszukat,
Üdvözlettel:
István"
Ahhoz, hogy minél szakszerűbb válszt tudjunk adni a kérdésre, felkerestük a D.A.S. szakjogászát, dr. Krizsán Zoltánt, aki összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat ennek kapcsán.
Az olvasó feltevése helyes: amennyiben az eljárás alá vont személy a helyszínen elismeri a szabályszegés tényét (felelősséget vállal a szabály megszegéséért), utóbb csak korlátozott esetekben mentheti ki magát a szabálysértési felelősség alól (pl. a bírság kiszabása a jogszabályban foglalt eljárásjogi szabályok és garanciák megsértésével történt).
Amennyiben nem ismeri el a sofőr a felelősséget az ellene felhozott szabályszegés kapcsán, akkor nem érdemes elfogadni a helyszíni bírságot. Feljelentést követően a szabálysértési eljárásban a feljelentőnek, tehát a rendőrségnek kell bebizonyítania a jogszabálysértést.
A szabályszegésről készült helyszíni jelentésbe a rendőr nem írhat le szándékosan olyan dolgot valótlanul, amiről tudja, hogy nem igaz. Ezzel ő bűncselekményt követne el (egyrészt okirathamisítás, másrészt hamis vád, vagy akár hivatali visszaélés is felmerülhet).
A helyszínen készült jegyzőkönyv a szabálysértési eljárás része lesz, de bizonyítékként egyéb bizonyítási eszközöket is bevonhat a rendőrség (de akár a másik fél is, erről majd később) az eljárásba. Nem jellemző, de lehetőség, hogy a jegyzőkönyvet készítő rendőrt tanúként is beidézzék. Ennek akkor lehet jelentősége, ha a jegyzőkönyvbe nem vett, de az ügy érdemét érintő egyéb tényeket tud állítani a rendőr (ki kell térnie ilyen esetben arra is, mi az oka annak, hogy a tényt csak utóbb adja elő).
Tanúként az hallgatható meg a szabálysértési eljárásban, akinek a bizonyítandó tényről tudomása lehet. Amennyiben a rendőr tanúként részt vesz a rendőrségi eljárásban, a tanúzási kötelezettségeinek eleget kell tennie. A legfontosabbak a témánk szempontjából a hamis vád és a hamis tanúzás tilalma.
Sok helyen tévesen szerepel: a két bűncselekményt nemcsak akkor lehet elkövetni, ha büntetőeljárásban, bűncselekményre vonatkozóan történik vádaskodás vagy hamis tanúzás. Szabálysértési eljárásban ugyanúgy elkövethető mindkettő, és akár úgy is, hogy szabálysértés elkövetésével vádolnak mást hamisan büntetőeljárásban VAGY szabálysértési eljárásban.
Az olvasó felvetéséhez visszatérve, amennyiben megindul a szabálysértési eljárás ellene, helye van annak, hogy ő is bemutassa azon bizonyítékait, amik a tényállás alapjául szolgáló állítások megcáfolására alkalmasak, ezáltal az olvasó szabálysértési felelősségének fenn nem állását eredményezik. Ilyen lehet, ha pl. a sofőr menetrögzítő kamerával, tanúval vagy egyéb bizonyítási eszközzel igazolni tudja a szabályok maradéktalan betartását a közlekedése során.
Amennyiben a bizonyíték alkalmas arra, hogy a rendőr által elkövetett cselekmény bűncselekményként legyen minősíthető – hétköznapi nyelven szólva a rendőri túlkapás bizonyítható –, feljelentést követően a rendőrrel szemben eljárás indítható hamis vád, hamis tanúzás, vagy pl. okirathamisítás bűncselekményekre.
Fontos kockázat ugyanakkor, hogy ha a feljelentő által megindított, rendőr elleni eljárásban bebizonyosodik, hogy alaptalan tények és alkalmatlan bizonyítékok alapján indult eljárás, akkor a feljelentő követ el hamis vádat és vonható büntetőjogi felelősségre.
