Olvasónk érdekes kérdést vetett fel a település kezdetét és végét jelző táblákkal kapcsolatban, amely akár egy gyorshajtási bírságban is közrejátszhat. A szakértő válaszol.
„Kedves Alapjárat!
Hogyan értelmezhető egy település esetében az 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendeletben szereplő alábbi fogalom: „Lakott terület: a lakott terület kezdetét és végét jelző táblák közé eső terület", ha van 7 becsatlakozó közút, és csak egy úton van lakott terület kezdete és végé jelző tábla (egymástól pár méterre). Ha ezen az egy táblán van 40-es sebességkorlátozó tábla, ami az egész településre érvényes lenne elvileg, de hatályos-e, ha nincs az áthaladás bármelyik kilépő pontján semmilyen tábla, ilyenkor meddig kellene menni 40-nel? Plusz 20 kilométert a következő településig, ha nincs útkereszteződés vagy feloldó tábla, ami feloldaná?
Ha sebességet feloldó tábla nincs, meddig érvényes a 40-es tábla? Mi van akkor, ha az egyik tábla nélküli úton behajt valaki, a másik tábla nélküli úton pedig kihajt, akkor hány km/órás sebességgel kell haladnia a településen, ami a táblák alapján nem lakott terület? Van arra másik jogszabály ami szerint minden utat el kell látni táblákkal, de ez nem ismert. A házak út melletti léte más kérdés, van, hogy csak egy kilométerre lesz a lakott terület kezdete tábla a házak meglététől.
Köszönöm a választ:
András"
Ahhoz, hogy minél pontosabb választ tudjunk adni a kérdésre, felkerestük a szakoktatok.hu alapítóját, Vrancsik Viktort, aki elmondta észrevételeit ezzel kapcsolatban.
Kedves András!
Amiket Ön felvetett, azok jogszabály szerint nem alakulhatnak ki. Mivel jogszabály szerint ilyen eshetőség nincs, így nyilván levezetni se lehet ebből az esetet. Azonban az életben olyan előfordulhat, hogy egy tábla eltűnik vagy megrongálódik és kidől (ahogy látjuk sokszor ki sem teszik megfelelően).
Függetlenül, hogy van-e tábla vagy nincs, sokszor az út kialakítása azért árulkodik arról, hogy ott mennyi a megengedett sebesség. Azonban előfordulhat olyan, hogy az útviszonyok valóban lehetővé teszik azt, hogy 90 km/órával hajtsunk annak ellenére, hogy ott régebben csak 50-nel vagy 40 km/órával lehetet közlekedni.
Olyan is előfordulhat, hogy egyértelmű, hogy lakott területen hajtunk át, mégse volt „lakott terület” kezdete tábla. Jogszabály szerint a táblák az irányadóak, tehát ha nincs, akkor nincs. Azonban sokszor az ember észreveszi, hogy valami nem stimmel, és nem az adott útviszonyoknak megfelelően van kialakítva a sebességhatár.
Gondoljunk csak bele, lakott területen kívül van egy útfelbontás, és kiraknak egy 20 km/h táblát, majd nincs feloldó tábla. Ebben az esetben mikor járunk el helyesen, ha végig 20 km/órával haladunk még x km-en keresztül, vagy akkor, ha a bontást követően újra felvesszük a 90 km/h sebességhatárt.
Jogszabály szerint végig 20-as tempó a helyes magatartás, azonban ez kérdéseket vet fel. Helytelenül kitáblázott útszakasz nem fordulhatna elő (itt nem a kidőlt vagy eltűnt táblákra gondolok, hanem amikor értelmetlenül és átláthatatlanul raknak ki táblákat). Röviden a válaszom a kérdéseire az, hogy jogszabály szerint vezetőként nincs lehetősége felülbírálni az adott szakaszra érvényes sebességhatárt, azonban én azt javaslom, hogy ha valaki azt tapasztalja, hogy lakott területen halad át és nem volt „lakott terület” kezdete tábla, elővigyázatosságból akkor is csökkentse a sebességét.
Ha kiérünk a településről és ott hiányzik a „lakott terület” vége tábla, az már más helyzet, mert a sebességtúllépést tiltja a KRESZ. Tehát nem adhatok olyan tanácsot, hogy hajtsunk 90 km/órával, de ugyanakkor az sem jó, ha ugyan azon az úton az egyik autós 50 km/órával hajt, míg a másik 90-nel.
Üdvözlettel: Vrancsik Viktor
