Olvasónk már egy egyszerű kocsimosásnál is átverve érzi magát, a szakjogász válaszol a kérdésre.
„Tisztelt Alapjárat!
Ezt a képet egy érdi autómosóban készítettem. Eléggé furcsának tartom, hogy a mosó csak úgy közli, hogy ha 500 forintot váltasz, akkor 100 forinttal meglop. Van erre joga? Tegyük fel, hogy felszámítja kezelési költségnek (amit nem ír le ebben a 3 soros bugyuta szövegben, amit a gépre matricázott).
Köszönöm a választ!
Tamás"
Ahhoz, hogy minél pontosabb választ tudjunk adni, felkerestük dr. Krizsán Zoltánt, a D.A.S. szakjogászát, aki részletesen válaszolt a feltett kérdésre.
Az autómosó használatával egy fogyasztói szerződés jön létre a mosó és a gépjárművet használó (a továbbiakban: olvasó) között. A jogviszony szolgáltatása a gépjármű tisztítása, ennek van egy ellenértéke, amiről tájékoztatást ad a mosó üzemeltetője. Szerződéses jogviszony lévén ún. mellérendelt helyzetben vannak a felek.
A szolgáltató ugyan egyoldalúan határozza meg a szerződéses feltételeket (és általános szerződési feltételt használ), a szerződéses egyenrangúság úgy értendő, hogy ha az olvasó nem ért egyet az adott feltétellel, megilleti őt a szerződési szabadság, hogy ne kössön szerződést a mosóval. Az olvasót fogyasztóként kötelező jogszabályi fogyasztói normák védik: vannak szabályok, amelyektől nem térhetnek el a felek, maximum a fogyasztó előnyére.
A szerződésekre általánosan jellemző továbbá, hogy mindkét felet együttműködési és tájékoztatási kötelezettség terheli, már a szerződés létrejöttét megelőzően is. Ennek elmaradása esetén a sérelmet szenvedett fél kártérítést kérhet vagy hivatkozhat szerződésszegésre, esetleg érvénytelenségre, ha megtévesztették.
Az autómosó megadja a tájékoztatást, a szerződéses feltételeket a szolgáltatás nyújtása előtt: ha 500 forinttal fizet a „vendég”, 2 zseton jár visszajáró nélkül, ha kettő darab 500-ast dob be, összesen 5 zsetont kap. A szolgáltató tehát egyoldalúan kijelenti, hogy kvázi 200 forintonként dolgozik, vissza pedig nem ad.
Tekintettel arra, hogy egyértelműen megadja a pontos szerződési feltételt még a szolgáltatás igénybevétele előtt, megtévesztésről vagy egyéb csalárdságról nem beszélhetünk álláspontom szerint. Fogyasztóként sem éri hátrány az olvasót az első bekezdésben írtaknak megfelelően: ha az adott feltétellel ő nem érzi fairnek megkötni ezt a szerződést, a szerződési szabadság révén dönthet úgy, hogy nem ezt a mosót használja.
Jogsértés, illetve fogyasztói jogsérelem akkor következne be biztosan, ha a tájékoztatás hiányos, nem pontos, vagy teljesen elmarad a szerződés lényeges körülményeiről, így a szolgáltatás ellenértékéről is. Ugyanígy, ha jogszabály kötelezően előírná az autómosók számára egységesen a minimum/maximum kérhető ellenértéket, a fizetés módját, vagy egyéb kereteket adna erre a szolgáltatási típusra, azok megsértése jogkövetkezményeket vonna maga után.
Az olvasónak igaza van, elvárható a bővebb tájékoztatás egy ÁSZF-en vagy egy részletesebb szerződésen keresztül, amihez elérést ad a szolgáltató. Ennek elmaradása azonban önmagában még nem teszi a szerződést érvénytelenné, vagy a szolgáltatást jogsértővé. Az autómosó „magatartását” formálhatná még egy fogyasztóvédelmi iránymutatás arról, hogy az ilyen feltétel alkalmazása a fogyasztókkal szemben jó megoldásnak/gyakorlatnak minősül-e.
