2022. február 22. | 15:25

Kis darabszámú különlegességek a tömeggyártás szürkeségéből.

Az autógyártók kis példányszámban készült különleges autói többnyire nem járulnak hozzá a profit növeléséhez, viszont mégis pozitívan hathatnak az imázsra. Az olyan különlegességek, mint akár Karmann Ghia, technikailag vagy formailag mindig kiemelkednek a tömegtermeléshez igazított paletta többi példánya közül, és idővel akár borsos árú gyűjtői darabokként emelik egy-egy gyártó presztízsét a rajongók körében.

Ebben a cikksorozatban a teljesség igénye nélkül gyűjtök össze néhány említésre méltó különleges darabot, korunk legnagyobb autógyártóinak autóiból, amelyek nem csak a tervezőasztalon és a koncepcióautók színpadján foglaltak helyet, hanem a forgalmat is színesítették. Most pedig következzen betűrendben az első hét márka egy-egy rendkívül kis példányszámban gyártott modellje.

A cikksorozat többi részét alább olvashatod:

Most pedig jöjjön az első 7 gyártó izgalmas ritkasága!

Alfa Romeo 33 Stradale 1967-1969

A szépség szubjektív, de ki merne olyat állítani, hogy az Alfa Romeo nem gyárt szép autókat. 1967-ben mutatta be a gyártó a 33 Stradale modellt, ami a kor egyik kiemelkedő példánya lett. Az autó 2,0 literes, dupla vezérműtengelyes, 90°-os elrendezésű V8-asa kiemelkedő, 230 lóerős teljesítményre volt képes 8800-as fordulatszámon, maximális 206 Nm nyomatékát pedig ugyancsak a tartomány tetején, 7700-on adta le. A pörgős szívómotornak köszönhetően 6 másodperc alatt tudta a 0-100-as sprintet. A Tipo 33-as versenyautó alapjaira épült autó gyártási költségei borzalmasan magasak voltak, a kézzel készült példányok gyártása 18 darab után meg is szűnt.

Audi Quattro 1980-1991

A Coupe alapjaira épülő Quattro ritka példány, pedig az Audi több mint egy évtizedig gyártásban tartotta. Magas ára miatt azonban csak 11 452 darab talált gazdára. Mára pedig igazi kuriózum lett a rali-fanatikusok körében, a híres (hírhedten veszélyes) B csoport egyik királyaként számontartott S1-hez nagyon közell áll. Az Audi Quattro hajtással szerelt technika és az öthengeres turbós erőforrás hangja a mai napig ráfagyasztja a mososlyt a benzinvérűek arcára.

BMW 507 1956-1960

A vezetés élményét elsődlegesen fontosnak tartó német prémium számtalan különlegességgel rukkolt elő az évek során, ilyen például a sokak számára ismeretlen BMW 507-es. A BMW roadsterből 252 példány készült 1956-1960 között. Az amerikai piacra szánt autót egy befolyásos amerikai importőr, Max Hoffman nevéhez kötik, aki meggyőzte a BMW vezetését, hogy tervezzék meg a sportautót.

A méregdrága Mercedes-Benz 300SL és az olcsó Triumph, MG sportautók között tátongó űr feltöltésére szánták, de végül sokkal drágább lett, mint ahogy az amerikai importőr remélte. A 3168 köbcentis, V8-as erőforrás 150 lóerős teljesítményre volt képes, amit 4 sebességes ZF manuális váltón közvetített a hátsó kerekek felé. Bár a kereslet nem váltotta be a hozzá fűzött elvárásokat, Elvis Presley kettőt is vett belőle.

Chevrolet SS 2013-2017

Ez a modell akkor készült, amikor a látszatra tervezett közlekedési eszközöknek máe nagyon szigorú környezetvédelmi és biztonsági normákat kellett teljesíteni. A 2013-as, hátókerekes V8-as SS alapját nem is az Egyesült Államok, vagy Európa modellpalettája adta. Valójában az ausztrál Holden Commodore modellt szabták át afféle családi izomautónak az amerikai apukák számára. 2015-ben kapott egy 6-os kézi váltót, amivel még izgalmasabbá tették, de ez nem sokat számított a célközönség számára, 12 860 eladott darab után megszüntették a gyártását.

Chevrolet SS
Képforrás: Chevrolet

Citroën Bijou 1959-1964

Az izzadságszagú marketinges maszlagra épített típusjelzések között olykor előkerülnek olyan megnevezések, amik teljesen kézenfekvőnek tűnnek. Ilyen volt a franciák aprócska városija a ‘60-as évek elején, ami elegáns formatervvel próbálta becserkészni a potenciális vevőket Nagy-Britanniában. Az üvegszálas karosszéria alatt a 2CV-től örökölt erőforrás rejtőzködött.

Bár a 2CV-nél sokkal kecsesebb forma jobban illett a célközönség ízlésébe, a franciák nem tudtak berobbanni az Angol piacra. Vitatott, hogy 207 vagy 211 példányt készítettek a szigetországi Slough-ban, afelől viszont nincs kétség, hogy ez édeskevés volt a sikerhez.

Fiat 8V 1952-1954

Az ‘50-es évek sportautói között olyan egzotikus látványvilágú darabok kaptak időszakos rivaldafényt, mint a Fiat 8V. A formatervezők sokszínű fantáziavilágát igazolja, hogy a verda tervezőjének, Dante Giacosa nevéhez fűződik a Fiat 600 terve is. A 8V nem akármilyen szerepre született, hiszen a második világháború után ebben a modellben remélték a márkaimázs helyreállítását.

A pletyka szerint a névválasztás azért esett a 8V, azaz Otto Vu-re, mert a Fiat úgy tudta, a Ford már levédette V8-nevet. Az 1996 köbcentis V8-as 105 lóerő leadására és 190 km/órás végsebességre volt képes. A 8V többféle formatervet kapott a kor leghíresebb tervezőitől, de végül 114 db gyártása után megszüntették a típust.

Ford Durango 1979-1982

Európai szemmel Amerikában a platós autók kultúrája már-már túltesz az épelméjűségen, ennek ékes példája a Ford-féle Durango. Ez a szokatlan formavilágú teherautó eredetileg Fairmont Futuraként kezdte pályafutását, ami egy olyan kupé volt, ami a 3. generációs Mustang alvázát használta. Azonban a Los Angelesi National Coach Works a hátsó részt nemes egyszerűséggel levágta, így a Ford a Ranchero típus utódjaként kezdte forgalmazni. Nem nevezhető túl nagy sikernek a vállalkozás, mert bár sokféle elképzelés van, a legtöbb forrásban 212 legyártott darabot említenek.

Amennyiben érdekel egy ma már szintén ritkaságnak számító BMW, nézd meg ezt a bemutatót!

 

  • Címkék:
  • Top