2022. július 17. | 09:40

Fura lapos családi, ami nem került a Mercedes gyártószalagjára.

Az 1981-es Frankfurti Autószalonon egy mai szemmel is egészen forradalmi autót mutatott be a Mercedes. Nyilván a formaterv manapság inkább fura, mint klasszikusan szép, de a hosszú és lapos forma nem csak a dizájnért született.

Mercedes Auto 2000
Kép: Mercedes

Az 1970-es évek olajválságát követően a Német Szövetségi Kutatás és Technológiai Minisztérium „Auto 2000” néven innovációs programot indított, aminek célja alacsony fogyasztású járművek fejlesztése volt. A programban részt is vett a Mercedes, aminek az eredményeképpen figyelemre méltóan innovatív hajtásláncokat fejlesztett a prototípushoz.

Olyan járművet terveztek, aminek fogyasztása nem haladja meg a 100 kilométerenkénti 11 litert, súlya pedig a 2150 kilogrammot. Akkoriban az is szempont volt, hogy a jármű 4 személy számára megfelelő utastérrel rendelkezzen és 400 kg hasznos teherbírása is legyen.

A karosszéria azért lett ennyire nyújtott kialakítású, mert az alacsonyra tervezett prototípus légellenállási együtthatóját 0,28-ra tudták faragni, miközben rengeteg hasznos teret tartottak meg az utastérben. A különleges farrész kialakítása Wunibald Irmin Erich Kamm, járműaerodinamikai mérnök kutatásain alapszik, ez az úgynevezett Kammback vagy Kamm-féle alak, amivel egy igen nagyméretű csomagtartót kapott az áramvonalas autó.

Persze a forma messze nem elég a takarékossághoz, az autóhoz három különleges hajtásláncot fejlesztettek. Volt köztük egy 3,8 literes, V8-as benzinmotor, ami a ‘80-as években nem megszokott, hengerlekapcsolásos módszerrel üzemelve képes volt takarékoskodni az üzemanyaggal (tehát a 11 literes fogyasztást ez sem lépte túl).

Egy másik konstrukció a V6-os, 3,3 literes dízelmotor volt, ami két turbóval megbolondítva dinamikus gyorsulást és a 7,5 literes fogyasztást produkált 120 km/h sebességnél. A harmadik megoldás egy gázturbinás rendszer volt, ami a kompakt méretével és a kiegyensúlyozott nyomaték görbéjével volt kiemelkedő. A nyomatékátvitelről mindhárom esetben négysebességes automata váltó gondoskodott.

A Mercedes különleges autója sosem jutott el a sorozatgyártásig, de a hajtásláncokon kívül olyan újdonságot is teszteltek rajta, mint az ülésbe integrált biztonsági övek vagy a hátsó ülésbe szerelt gyerekülés, sőt az első próba volt a gyalogosbarát lökhárító fejlesztéséhez is.