Több kárt okozott az autószerelő, mint hasznot, de mindent tagad. Mit tehetek?

„Tisztelt Alapjárat! 
 
Olvastam, hogy több esetben segítettek autószerelési jogi problémák megoldásában, ezért szeretnék Önökhöz fordulni és segítségét kérni! 
 
2005-ös Volkswagen Polómat egy budapesti autószervizbe vittem, mivel picit remegett a motor. Elmondtam, hogy volt már ilyen problémám, és akkor trafót cseréltek, 4-ből 2-t. Ez 2 éve volt. Az autóban egy gyárilag beépített indításgátló kódpad volt, ezzel vettem át a vásárláskor a Porsche Pesttől. Itt indítás előtt egy négy számjegyű kódot kellett beütni, ez után indult csak az autó. A kódot megadtam. 

Délelőtt telefonáltam, hogy mi újság az autóval? Ekkor azt a tájékoztatást kaptam, hogy nem indul az autó. Kérdeztem, hogy a kód miatt-e, de a szerelő azt mondta, hogy nem, de nem tudja, miért...Nem szeretném hosszúra nyújtani, a lényeg az, hogy össze-vissza ütögette a kódot, és az autó letiltott. Ezt ő nem ismerte el, szerinte elromlott. 

Mivel 18 éve gond nélkül használom a kódpadot, sőt ez alatt az idő alatt több szervizt is megjárt az autó, elég furcsa, hogy ő vitte le az autót a műhelybe, ekkor minden jó volt, majd egy óra múlva hirtelen teljesen összeomlik a rendszer. Mivel az autó úgy érzékelte, hogy lopás történik, 16 ponton tiltotta le az indítást. 

Ha ekkor felhívott volna a szerelő, még mindig megoldható lett volna a probléma, ha máshogy nem, akkor beszállítottam volna a Volkswagen szervizbe. Nyilván ezt ő nem akarta (fizetni), és elkezdte minden ismeret nélkül szétszedegetni a riasztót. Nekem nem telefonált, hogy baj van, csak amikor én érdeklődtem, akkor mondta el a helyzetet. Ekkorra én már semmit sem tudtam tenni, pedig tudok pár trükköt a beindításra. 

Segítségnek megadtam a kódpad forgalmazóját, hogy próbáljon meg velük egyeztetni, hogy tudná visszaállítani gyári állapotba. Nem tudom ez után mi történt, engem nem hívott fel, így másnap odamentem. Láttam a teljes tanácstalanságát, de akkor még nem tudtam, hogy ez teljes hozzá nem értéssel párosul. 

A történet vége az lett, hogy azt mondta, csak akkor fog újra indulni az autó, ha teljesen kiiktatja a riasztó kódpadot, és majd utána meglátjuk. Utána azt jelentette, hogy elromlott a computer (amit egyébként nem is csodálok, hiszen teljesen összezavarta a riasztóval, hiszen minden a computeren ment keresztül és az is tiltott). Új computer kellett, annak tanítása 148 000 Ft, plusz 9 nap!

Ezek után valóban indult az autó, csak kicsit remegett a motor. Kicserélt 2 trafót, és csak a biztonság kedvéért 4 gyertyát és valóban indult rendesen. Késő este vettem át, így csak másnap érzékeltem, hogy valahogy nem az igazi a motor. Estére ez hibakóddal is igazolódott. Piros akkumulátor jelzés, EPC és motorlámpa hibakód a műszerfalon. 

Felhívtam, hogy ezt tapasztaltam, mire a rögtön jövő válasz az volt, hogy neki semmi köze ehhez (sem). 
20 éves autónál biztos most romlott el, és ezért ő nem vállal felelősséget. Szerintem pedig ez nem így van, az autónak semmi komoly baja nem volt egészen addig, amíg az a kezei közé nem került. Kifizetettem 191 000 Ft-ot, számlát, jótállási jegyet nem kaptam, és nem tudom használni az autót. Kérdezem ez így normális, másik szerelőhöz kellene vinnem újabb százezrekért? Ő semmi felelősséggel nem tartozik? Mit tudok tenni? 

Köszönöm előre is a választ! 

Tisztelettel 

Barbara"

Ahhoz, hogy minél szakszerűbb válszt tudjunk adni a kérdésre, felkerestük a D.A.S. szakjogászát, dr. Krizsán Zoltánt, aki összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat az ügy kapcsán.

A kapott információk alapján az alábbi jogi levezetés adható az olvasó kérdéseire. Az olvasó és az autószerviz között szerződés jött létre, méghozzá valószínűleg fogyasztói szerződés – ez a későbbiek miatt még fontos lesz. A szerződéses jogviszonyokra irányadó általános szabályok szerint mind a szerelés (a szerződés teljesítése) megkezdését megelőzően, mind azalatt, mind utána a feleket együttműködési és tájékoztatási kötelezettség terheli.

Ez különösen fontos egy 18 éves autónál, az olvasónak megrendelőként külön kérdés nélkül is elvárható kötelessége, hogy tájékoztassa a szervizt a korábbi hibákról, a gépjármű indításának speciális kialakítása miatt pedig arról is, hogy az elindításhoz kód megadása szükséges. 

Az olvasó ezen kötelezettségének eleget is tett, a szerelő a tényállás alapján feltehetően a munkálatok alatt okozott kárt amiatt, hogy a kódot nem, vagy helytelenül adta meg, és a rendszer lopást észlelve letiltotta a gépjármű beindítását. Az eset összes körülményének ismeretében az is lehet, hogy ettől független, más hiba lépett fel, az eredmény azonban így is bekövetkezett: az olvasónak egyrészt többletköltsége keletkezett azalatt az idő alatt, amíg a műhelyben hagyta autóját a szerződés teljesítésére. Másrészt pedig a szerelést követően rövidesen ismételt hibát jelzett a kocsi.

A szerződés arra jött létre, hogy a motor problémáját a szerelő megszüntesse, a hibát kijavítsa. A szerződés teljesítése során a szerelő kárt okozott az olvasónak. A jogszabály alapján az olvasó ilyenkor a szerződésszegéssel okozott károk szabályai szerint érvényesítheti kártérítési igényét a kötelezett szerelővel szemben.

A szerződésszegés ellenére továbbra is követelheti a teljesítést az olvasó – így is tett –, de a jog azt is megengedi, hogy elálljon a szerződéstől és megkeressen egy másik szervizt, mivel a szerződés teljesítéséhez fűződő érdeke megszűnt a károkozás miatt. Az autó ott maradt az eredeti kötelezettnél, a téves kód miatti hibát a szerelő fel tudta oldani és ki is cserélte a szükséges alkatrészeket, a szerelést befejezte és úgy tűnt, hogy a szerződés teljesítése megtörtént további hiba vagy kár nélkül. 

Rövid időn belül azonban az autó újra hibakódot jelzett, ez jogilag az első szerződés hibás teljesítését jelenti. Feltételezhető, hogy az olvasó fogyasztói szerződést kötött, ezért a bizonyítási kötelezettség az ő javára megfordul, és a szerviznek kell kimentenie magát, hogy a hiba nem a szereléssel összefüggésben keletkezett, vagy hogy a hiba már megvolt, amikor a szerződés a szerelésre közöttük létrejött.

A hibás teljesítésre tekintettel az olvasó kellékszavatossági igénnyel élhet a szerviz felé. Első körben kijavításra vagy kicserélésre kell kötelezően felhívni a szerelőt. Amennyiben elutasítják az igényt, vagy ha az olvasónak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt (mert. pl. károkozás történt a szerződés teljesítése során), árleszállítást kérhet, mással kijavíttathatja az eredeti kötelezett költségére a hibát, vagy végső soron a szerződéstől elállhat. 

Az indítókóddal és a computerrel okozott kár vonatkozásában azonban a bizonyítási kötelezettség az olvasót terheli, neki kell előadnia és bizonyítania, hogy mekkora és milyen kára keletkezett, ki volt a károkozó, valamint hogy a károkozó magatartásának következtében keletkezett többletköltsége. Amennyiben rendelkezésre áll munkalap, ezen bizonyítások nagyjából le is lesznek fedve. Tekintettel arra, hogy a szerződésszegéssel okozott károk szabályait kell alkalmazni ilyen esetben, a szerelő kimentheti magát a felelősség alól, azonban szigorúak a feltételek és nehezebb dolga van, mint pl. ha nem lenne szerződés a felek között és úgy okoz kárt. 

Akkor fog mentesülni a szerelő, ha bizonyítja, hogy a kárt az ő ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható tőle, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. Ezért fontos az a tényállási elem, hogy az olvasó előre tájékoztatta az indítókódról a szervizt, felkészítette őket arra, hogy a motor beindításához kód megadása szükséges.

A kár elhárítása kapcsán pedig a szerelőnek felróható, hogy ha nem sikerült beindítania a motort és feltehetően hibásan adta meg a kódot, értesítse erről az olvasót – ez lett volna az elvárható magatartás. Ha más ok miatt nem indult az autó, szintén elvárható, hogy ezen körülményekről egyeztessen az olvasóval.