Olvasónk figyelmetlen volt a parkolási díj befizetésekor, de a bírságolás után jogtalannak érzi, hogy nem kapta vissza a befizetett órák összegét. A szakjogász segít.

„Kedves Alapjárat!

Szentendrén Parkoltam és telefonos alkalmazással fizettem. Rossz parkolási zónát jelöltem meg, közel volt egymáshoz a két parkolási zóna, és saját hibámból történt a rossz jelölés. Megkaptam a büntetés. Jeleztem e-mailban, hogy fizettem és nem tartottam jogosnak, hogy rosszabbul járok annál, mint aki nem fizet semmit a parkolásért. Saját értelmezésem szerint a parkolási díjat vissza kellett volna fizetniük, mivel nem nyújtottak szolgáltatást. Mivel nem adják vissza a pénzem és követelik a teljes büntetést, értelmezésem szerint, jogilag két helyen volt az autóm ugyan azon időpontban. Küldtem is nekik a PTK ide illő részét: 6:107. § [Lehetetlen szolgáltatás. Érthetetlen, ellentmondó kikötés]

(1) A lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés semmis. A szolgáltatás nem lehetetlen azért, mert a kötelezett a szerződés megkötésekor nem rendelkezik a szolgáltatás tárgyával.

(2) Az érthetetlen kikötés vagy az egymásnak ellentmondó kikötések semmisek. Ez tudomásom szerint helyi rendelettel nem írható felül. Nem fogadták el az indoklásom és a parkolásért fizetett összeget megtartják és a büntetést is követelik. Én tévedek, vagy jogtalan ez az eljárás? Elküldtem a levelezésünket a kormányhivatalnak, legjobb tudomásom szerint ott kell ezt bejelenteni. Nem feltétlenül a pénzről van szó, inkább az igazságtalanság érzése zavar a legjobban.

Köszönettel,

Tamás"

Ahhoz, hogy minél szakszerűbb válszt tudjunk adni a kérdésre, felkerestük a D.A.S. szakjogászát, dr. Krizsán Zoltánt, aki összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat az ügy kapcsán.


A modern technológia egyértelmű előnye a parkolás gyors és kényelmes elintézése mobilapplikációval. Sokszor azonban több bosszúságot és fáradozást okoz, mint a hagyományos parkolójegy automata használata. Tamás esete is ebbe tartozik: csakúgy, mint a rendszám elütése, a parkolás helyének rossz felmérése és a helytelen zónakód megadása is pótdíjazással járhat.

A parkolási szabályok, a parkolási díjak településenként eltérőek, az adott helyi szabályokat kell megismerni, ugyanis a szabálytalanság jogkövetkezményei, a méltányosság keretei is eltérőek lehetnek. Ezen kívül a mobiltelefonos parkolási rendszert üzemeltetőnek is szerepe van, a parkolást elindító személy ugyanis jogviszonyba, szerződéses kapcsolatba lép vele is. 

Utóbbival könnyű tisztázni a jogi helyzetet, a rendszert üzemeltető kötelezettsége többek között a platform elérhetővé tétele, a fizetés teljesítése. Ha elérhető pl. GPS-es helymeghatározási szolgáltatás, az általunk látott esetekben a szolgáltatók kifejezetten kizárják a felelősséget azért, hogy ha pl. 10 méterrel arrébb méri be az adott gépjárművet az alkalmazás és besorolja egy adott zónába, a valóságban viszont egy másik zónában történik a parkolás, a felhasználó kötelessége ellenőrizni, hogy a pontos zónára indítja el a mobilparkolást.

Rátérve az önkormányzat képviseletében eljáró parkolótársaságokra: önkormányzati rendeleti felhatalmazás alapján jogosultak ellenőrizni a parkolás szabályosságát, annak megszegése esetén pedig retorziót alkalmazni. A szentendrei helyi jogszabály szerint a várakozás akkor tekintendő jogszerűnek, ha mobil parkolás esetén az adott övezetre érvényes kóddal megindított és sikeresen visszaigazolt parkolás megtörtént. A megváltott parkolójegy csak az adott zónában, a rajta feltüntetett időtartamban érvényes.

A rendelet megemlíti a kivételeket, mentesülési eseteket. Ilyen például, ha van érvényes jegy, de azt nem a rendeletben foglaltaknak megfelelően helyezte el (nem jól látható helyen). Ilyenkor 3 munkanapon belül lehet igazolni a várakozási jogosultságot, mobil parkolás esetén a visszaigazoló sms-ben megküldött ID azonosítóval. Az üzemeltető a pótdíjtartozást ilyenkor törli a nyilvántartásból.

A jogszabály explicit nem írja le az eljárást arra, ha van érvényes parkolójegy, de az másik zónára vonatkozik. Erre tekintettel a többi részletszabályból, a jogszabály egészének értelmezéséből tudunk kiindulni, analógiát alkalmazva. 

Arra vonatkozóan találunk szabályozást, hogy ha két zóna díjtarifájában eltérés mutatkozik (Tamás leveléből ez nem derül ki), a zónák közti díjkülönbözet megtérítésére és emiatt a kiszabott pótdíj elengedésére nincs lehetőség. Ezen esetben is megtörténik a parkolójegy kiváltása, de mivel rossz a zóna, a pótdíjat ki fogják szabni, és a különbözet megtérítésére sincsen lehetőség. 

A rendelet ezen rendelkezéséből levezetve, ha nincsen különbség a díjban két zóna között, a kiszabott pótdíj elengedésére szintén nincsen lehetőség, ez ugyanis enyhébb esetnek számít, mint a fent is írt díjtarifában eltérés. Ott ugyanis hiába fizet adott esetben többet a parkolásért a járművezető, a különbözetet nem fogja visszakapni a jogszabály alapján. 

Ennek ellenére tanácsoljuk a reklamációt, a méltányosság kérését, helye – és rendelete – válogatja, hogy hol fogadják el vagy éppen utasítják el a kérelmet. A járművezetők gondatlansága esetén tehát alapesetben nincsen mentesülés Szentendrén. Hiába fizet a járművezető a parkolásért díjat, ha az rossz zónára vonatkozik, kiszabhatják a pótdíjat ÉS az adott zónára vonatkozó egyórányi plusz várakozási díjat is.

Más a helyzet, ha pl. rendszám elírása történik, ott ugyanis a legtöbb önkormányzati parkolási rendelet – a szentendrei is – mentesítést ad bizonyos karakterszámú tévesztésig a pótdíjfizetés alól. Szintén előfordulhat másutt, hogy a helyi szabályzat a várakozási övezetek határainál történő parkolásra rögzít részletszabályt, akár mentesítést a pótdíj fizetése alól. 

A Tamás által írt esetben az aránytalan – és a józan észnek valóban ellent mondó – szabályozás mögött minden bizonnyal az a jogalkotói szándék húzódik, hogy sok esetben az egyes parkolási zónák üzemeltetése különböző parkolótársaságokhoz, különálló jogi személyekhez tartozik, a közöttük lévő elszámolásba pedig nem akar beavatkozni a jogalkotó.

Ebben az esetben az általános jogi szabályokhoz, alapelvekhez tudunk visszanyúlni. A parkolótársasággal szemben a jogalap nélküli gazdagodás merül fel jogcímként, abban a zónában ugyanis, ahol a valóságban nem tartózkodott a gépjármű, parkolási díj fizetésének sincsen helye. A mobilparkolási jogvitáknál – különösen, ha a két parkolási zóna fenntartója megegyezik – több esetben tapasztalható, hogy az ismételt levelezések, reklamációk eredményre vezetnek, és visszatérítést kap a járművezető hosszú, kitartó folyamat eredményeképp. 
 

Depositphotos