Mi van, ha valaki leveszi a szélvédőmről a parkolási csekket, és nem értesülök róla?

„Kedves Alapjárat szerkesztőség!

Egy olyan kérdésem lenne, hogy ha fizetős övezetben, parkolási díj megfizetése nélkül parkolok az autómmal, majd emiatt az ellenőr kiteszi a „mikulás csomagot" a szélvédőre, viszont azt valaki leveszi onnan, és ezáltal nem jut a tudomásomra a bírságolás ténye, abban az esetben mi a következmény? Nincs erre valami jogi szabályozás, hogy a bírságolás tényét hivatalos úton juttassák az üzemben tartó tudtára, mint pl. a szabálysértési feljelentést, ha a sofőr nincs a helyszínen (mondjuk egy megállni tilosnál), vagy egy közigazgatási szabálysértés esetén (pl.: gyorshajtás)?

Válaszukat előre is köszönöm!

Tamás"

Ahhoz, hogy minél szakszerűbb válszt tudjunk adni a kérdésre, felkerestük a D.A.S. szakjogászát, dr. Krizsán Zoltánt, aki összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat ennek kapcsán.

Amennyiben az olvasó elmulasztja a várakozási díj megfizetését és rajtakapják, úgy a törvény értelmében várakozási esetenként egy órai várakozási díjat, továbbá pótdíjat kell megfizetni. Az elhatárolás pl. a várakozási szabályok megsértésétől vagy a gyorshajtástól az, hogy a jogalkotó az adott szabályszegést milyen kategóriába sorolja, milyen jogszabályi háttér irányadó az adott esetre, ebből vezethető le az alkalmazható bírság(ok) összege vagy az egyéb jogkövetkezmények is.

Ha a jogosulatlan megállás vagy várakozás példánál maradunk, a szabálysértési törvény lehetővé teszi pl. a sofőr távollétében kiszabható helyszíni bírságolást. Ebben az esetben a jogszabály azt írja elő, hogy a helyszíni bírságnál az autó forgalmi rendszáma alapján megállapított üzembentartó részére elektronikusan, vagy postai úton kell a kiszabott összeget tartalmazó csekket megküldeni.

Amennyiben a sofőr jelenlétében szabnak ki helyszíni bírságot – akár a közterület-felügyelő –, annak a „dokumentálása” már másképpen zajlik, a büntetés átadás-átvételének is megvannak a külön szabályai. A várakozási pótdíjazás egy különálló „jószág” a maga saját részletszabályaival, mégpedig a közúti közlekedésről szóló törvényben rögzítve.

Eszerint a pótdíj kiszabásáról szóló értesítést – tehát a mikulás csomagot – a jármű szélvédőlapátján, vagy az autón egyéb, jól látható helyen kell elhelyezni. Az a bírságot kiszabó felelőssége, hogy megfelelően rögzítse az értesítést. Az olvasó feltevése azonban jogos, sajnos előfordulhat, hogy egy arra járó személy leveszi és kidobja a bírságról szóló értesítést, vagy egyéb ok miatt nem értesül az üzembentartó a pótdíjazásról.

Ilyen helyzetre vonatkozó közvetlen megoldást annyiban ad a jogalkotó, hogy ha a várakozási díjat és a pótdíjat nem fizette meg az üzembentartó, úgy az ő személye ismertté válásától számított 60 napos határidőn belül a jármű üzembentartója részére postai küldeményként vagy elektronikus úton meg kell küldeni a díj- és pótdíjfizetési felszólítást.

Azonban annyiban nem „felhasználóbarát” a jogszabály, hogy a fizetési felszólításban már egy sokkal magasabb összeget – mégpedig az egy órai várakozási díj negyvenszerese – fognak követelni, amennyiben a bírságolástól számított 15 napon belül nem fizetik meg a pótdíjat.

Érdemes tisztában lenni az alábbiakkal: 

• garanciális szabály, hogy ilyen esetekben sem tartalmazhat a pótdíj késedelmi kamatot;
• amennyiben hatvan napon belül nem érkezik meg a felszólítás, úgy jogvesztő határidő révén már nem követelheti senki az üzembentartón a várakozási pótdíjat.

Előfordulhat azonban, hogy az önkormányzat vagy a parkolási szolgáltatást üzemeltető meghatalmazás alapján a pótdíj behajtást ráruházza egy harmadik személyre: ügyvédi irodára vagy behajtó cégre. Tény, hogy ún. kezelési költséget az önkormányzat ügyintézése nyomán – általában minden esetben – önkormányzati helyi kiegészítő rendelet alapján jogszerűen hajthatnak be az üzembentartón a pótdíjon felül. A követelés átruházása (engedményezése) esetén azonban álláspontunk szerint már vitatható – és pl. az olvasó esetében vitatni is kell – a harmadik személy által követelt egyéb behajtási munkadíjakat, függetlenül attól, hogy azok a kiszabott pótdíj mértékének hány százaléka.

A vitatás annak bizonyításával eredményes, hogy csak az első felszólító levélben értesült az üzembentartó a pótdíjról, és hogy korábban azért nem volt lehetősége megfizetni, mert nem talált a szélvédőjén csomagot, bármilyen oknál fogva. Ő tehát jóhiszemű volt, ha rendben megtalálja a szélvédőn a pótdíjat, akkor az eljárás sem húzódott volna el. Ennek bizonyítása azonban a gyakorlatban nagyon nehéz.

Ellenbizonyítás keretében pedig a bírságot kiszabó szerv fényképfelvételek készítésével igazolja és biztosítja saját magának, hogy a pótdíjazás eljárási szabályainak megfelelően eleget tett. Önmagában pedig nem fosztja meg a szolgáltatót a behajtás jogától azon körülmény, hogy a szabályosan elhelyezett várakozási pótdíjat utóbb az üzembentartó nem találja az autóján.