Olvasónk nem tájékozódott a parkolási zónák átalakulásáról, így csúnya összeget kell kifizessen.
„Tisztelt Alapjárat, kedves Szerkesztőség!
Egy olyan Budapest XI. kerületi közterületen, pontosabban a Villányi úton parkoltam le eladásra szánt autómmal, amit később bevontak a - főváros engedményezésével - a kerület parkolási övezetébe. Erről én csak azután szereztem tudomást, miután az első bírságolás után kb. 3 hónapra levelet kaptam több mint 10 db bírságról. Mivel a szomszéd kerületben lakom és ez volt a legközelebbi díjmentes övezet a közelemben, ezért logikusan itt parkoltam le az autómat értékesítés céljából akkor, amikor még nem volt fizetős övezetben.
Nincs semmi kötelezettsége a helyi önkormányzatnak, hogy levélben, vagy valami más megfelelő módon értesítse erről a változásról a tulajdonost? Az előtte lévő félévben egységesítette a Főváros a parkolási díjakat, pontosította a zónákat. Ekkor minden sajtóorgánum erről beszélt. Most meg váratlanul kapok egy csekket 200 000 Ft parkolási bírságról. Rendben van ez így? Szerintem nagyon nem kielégítő az érintettek tájékoztatása, még akkor sem, ha a kerületi parkolási cég ezt a honlapján kihirdette. Van erre bármilyen jogorvoslat?
Köszönettel,
Márton"
Ahhoz, hogy minél szakszerűbb válszt tudjunk adni a kérdésre, felkerestük a D.A.S. szakjogászát, dr. Krizsán Zoltánt, aki összefoglalta a legfontosabb tudnivalókat ennek kapcsán.
A KRESZ-ben leírt várakozási- és megállási szabályokat a konkrét településre, kerületre és azok egy-egy részeire felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatok saját hatáskörükben állapítják meg és alakítják ki. Mint jogalkotó járnak el ilyen esetekben, az önkormányzatnak az elfogadott rendelete jogszabálynak fog minősülni, tehát mindenkire érvényes, kötelező magatartási szabálynak. Ez azzal is jár, hogy számonkérheti a szabályokat megsértőket, ahogy az olvasó esetén is látszik, szankcionálhat.
Az önkormányzati rendelet elfogadásáról külön-külön, címzett értesítést nem kell küldeni az állampolgároknak vagy gépjármű üzembentartóknak postai- vagy elektronikus úton. Ilyen kötelezettség nem terheli egyik szervet vagy hatóságot sem. A helyi önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon hirdetik ki, annak hatálya mindenkire vonatkozik, akiknek az adott területhez „közük van”, akár helyi lakosként, akár odalátogatóként.
Ezen utóbbi kategória azért fontos különösen, mert pl. a zöldterületen parkolásra, a közterületen végezhető tevékenységek korlátozására vonatkozóan az egyes települési önkormányzatok egyedi szabályokat is alkothatnak. Az éberséget elvárja a jogalkotó az állampolgároktól, ezzel összefüggésben hivatkoznak sokszor a „Jog nem tudása nem mentesít” elvre is.
Az önkormányzati rendeletek kihirdetése egyrészt a hirdetményi közzétételt, másrészt a technikai vívmányokhoz alkalmazkodva az önkormányzat honlapján történő elektronikus közzétételt jelenti. Az olvasónak igaza van: a média szolgáltatók, újságírók fáradhatatlanul azt böngészik és fizikálisan is keresik, hogy melyik hír nagy értékű, melyikről érdemes számot adni. A jogszabályok kihirdetése és a média erről szóló értesítése vagy számadása azonban nem áll összefüggésben, nem tartoznak ilyen kötelezettséggel egymással szemben.
Az adott esetben álláspontom szerint az olvasó sajnos nem tud megalapozott igénnyel fellépni. A fentieken túl ugyanis a parkolást üzemeltető jogi személynek, vagy a közlekedési hatóságnak sem feladata az üzembentartók értesítése arról, hogy a gépjárművükhöz bejegyzett lakóhely vagy zóna fizetési övezetbe tartozik-e, illetve ha a korábbi állapot változik, mennyiben és mikor. Ebből a szempontból a gépjármű üzembentartókat terheli a körültekintő magatartás.
Az olvasó budapesti viszonylatában, a Fővárosi Közgyűlés várakozási rendre vonatkozó rendelete alapján lehetséges lakossági várakozási hozzájárulást igényelnie annak, akinek állandó lakóhelye van a várakozási övezet területén. Teljesen érthető, hogy az olvasó az egyébként már nem használt és eladásra váró autójára nem akart várakozási díjat fizetni sem ideiglenesen, sem állandó jelleggel mint állandóra bejelentett lakos, ezért díjmentes várakozási zónát választott.
Az adott parkolási szakaszra vonatkozó szabályok változásáról azonban a megállási-várakozási keretrendszer alapján sajnos nem kellett értesítést kapjon az olvasó sem a hatóságtól, sem bármelyik kerület önkormányzatától vagy közterület-fenntartótól, parkoló üzemeltető.
Mindenképpen érdemes megnézni, hogy az egyes bírságolások időpontjai már arra a napra esnek, amikor az adott zónára vonatkozó várakozási díj fizetési kötelezettség hatályos volt, illetve hogy a bírságon feltüntetett gépjármű adatok (pl. rendszám) helyesek-e. Elírás esetén ugyanis már eredményesen meg lehet támadni a várakozási pótdíj(ak) jogszerűségét.
