Harminc éve, 1994. május 1-jén lehelte ki lelkét Imolában Ayrton Senna háromszoros Forma-1-es világbajnok. A 161 futamon induló, 41-szeres futamgyőztes pilóta emlékére összegyűjtöttünk tíz olyan futamot, ami a pályafutását meghatározta, vagy csak egyszerűen izgalmas volt.

Amikor a futamgyőzelmet ellopja a piros zászló

Az „Esőkirály” már a második F1-es futamán is bizonyított, de a tehetségét 1984-ben, Monacóban tudta igazán megmutatni. A 13. helyről induló brazil szakadó esőben küzdötte fel magát Niki Lauda mögé, őt a 19. körben meg is előzte.

A brazil körről körre közeledett Alain Prosthoz is, ám Jacky Ickx, a Nemzetközi Autósport Szövetség (FISA, az FIA jogelődje) elnöke heves esőzés miatt a 32. körben leállította a futamot.

Az akkori szabályok értelmében a futam leállításakor annak a körnek voltak mérvadóak az eredményei, amelyet a mezőny többsége teljesített. Emiatt lehetett az, hogy a 32. körben, a célegyenesben megelőzött Prost megtarthatta elsőségét.

Az első győzelem… most már tényleg

Senna a Lotusban már pénteken megfutotta a legjobb időt az 1985-ös Portugál Nagydíjon, ezt tovább javítva megdöntötte Nelson Piquet pályarekordját is. Mögötte Prost, Keke Rosberg és Elio de Angelis végeztek.

Rosberg a rajtnál állva maradt, de Angelis pedig Prost elé került egészen a 30. körig. A tavaszi záporból felhőszakadás lett, a „Professzor” lecsúszott a pályáról. Senna ekkor már intett, hogy állítsák le a futamot.

A 39. körre Senna ekkor már 50 másodperces előnnyel bírt, miközben három kör múlva egy hiba miatt csapattársát Michele Alboreto és Patrick Tambay is megelőzte. A verseny a 67. körben zárult, Alboretót kivéve mindenkire kört verve szerezte meg élete első futamgyőzelmét.

Ilyet kiszámolni…

Az 1986-os Spanyol Nagydíj rajtja során egy ötös boly alakult ki: Senna vezetett, mögötte Piquet és Nigel Mansell (Williams), valamint a Rosberg–Prost páros (McLaren) álltak.

Az első fordulat a 39. körben következett be, ekkor Mansell beugrott Piquet elé, Prost pedig kifékezte Rosberget. Hat kör múlva Prost beugrott Piquet elé, továbbá a Williams átvette a vezetést a gumikat és üzemanyagot kímélő Senna elől.

Aytron Senna az első Magyar Nagydíjon, mellette Gyulai István, a Magyar Televízió sportriportere | Fotó: Fortepan / Urbán Tamás

A 62. körben Senna visszavette az elsőségét, a brit kereket cserélt. Nyolc kör alatt Mansell 20-ról 2 másodpercre csökkentette lemaradását. A kockás zászlónál a két fél 14 ezredmásodperces különbséggel zárt, ebből Senna került ki győztesen.

„Nem engedünk a ’84-ből!”

A brazil 50. vb-futama megalapozta azt, amiről a tehetsége mellett híressé vált. 1987-ben ugyanis nyerni tudott Monacóban, ezt pályafutása alatt még hatszor tudta megismételni.

Senna a sárga Lotusában Nigel Mansell mögül indult, akit a 29. körre előzött meg. Nem sokkal később a Williams turbóhajtóműve megadta magát. Motorhiba miatt esett ki Prost is, aki a 60. körig bírta öt működő hengerrel.

Ayrton Senna az 1987-es Magyar Nagydíjon | Fotó: Fortepan / Urbán Tamás

Igaz, derűs időben, de minden a brazil javára játszott. Az ötödik futamgyőzelmét 33 másodperces fölénnyel nyerte Piquet előtt, akit Alboreto követett a Ferrariban.

Az első világbajnoki cím

Az első turbómotor-éra utolsó szezonjára Senna a McLarenbe igazolt Alain Prost mellé, mellőle indult az 1988-as Japán Nagydíjon is. Míg a francia magabiztosan növelte előnyét, Senna a rajtnál beragadva a 16. helyre esett vissza. A 27. körre az élen autókázó, váltóhibával küzdő csapattársát is „nem létező íveket” használva sikeresen állva hagyta, annyira sikerült felzárkóznia.

Senna Imolában, az 1988-as McLaren színeiben | Fotó: Depositphotos

Senna a nyolcadik futamgyőzelmét zsebelte be a versenyen, ezzel megkaparintva az utolsó hajrá előtt világbajnoki címet is. A megmérettetés után Senna így vélekedett:

„Az elrontott rajt után azt mondtam magamnak, hogy vége. Aztán sikerült felvennem ritmusomat, és mind gyorsabb köröket futottam. A zápor csak segített, a többiek lelassultak, sokukat beértem.”

Amikor a helyzet elfajult – a szuzukai csata

1989-ben igazi kakasviadalnak lehettek szemtanúi a nézők, ennek csúcspontja volt a japán futam. A rajtelsőséget Senna szerezte meg, mellőle csapattársa Prost indult.

A Professzor 40 körig tartotta a vezetést, egészen a kerékcseréjéig. Csapat- és egyben vetélytársa három körrel utána szintén így tett, így a küzdelem ott folytatódott, ahol abbahagyták. A 46. körre Senna beérte csapattársát, akit a lehető leghamarabb, az első kanyarnál próbált belső íven megelőzni. De nem ez lett a vége.

A két fél egymásnak koccant, és a bukótérben találták magukat. A francia kiszállt az autójából, míg a brazil viszont letörött első szárnnyal is visszatért, feleslegesen. Hiába intették le elsőként a kockás zászlónál, a bajnokesélyest szabálytalan visszatérés miatt kizárták. A futamgyőzelem Alessandro Nannini (Benetton) kezébe került.

Ez bizony nem cicaharc volt…

Az 1990-es szezonnyitót az arizonai Phoenixben tartották, a rajtelsőség a brazil új csapattársát, Gerhard Bergert illette. A rajtnál Jean Alesi (Tyrrell) 4. helyről egyenesen az élre tört, majd az osztrákkal szemben 5 másodperces előnyre tett szert.

A 14. körre Alesi előnye kicsit kevesebb mint 9,3 másodpercre nőtt, azonban 11 körrel utána Senna a Tyrrell kipufogóját szaglászta. A 34. körben egy kanyar erejéig Senna átvette a vezetést, amit Alesi igen hamar visszavett. Egy körrel ezután újabb próbálkozás következett, ekkor már a McLaren zárta az ívet. Ezt követően újabb csatározás nem történt, a ’88-as világbajnok 8,685 másodperces előnnyel zárt a Tyrrell előtt.

Az érzelemdús hazai győzelem

Senna a pályafutása alatt egyszer nem tudott nyerni otthon egészen 1991-ig. A McLaren pilótája pole-ból indult, mögötte Mansell gyakorolt rá nyomást 25 körön keresztül a lassú kiállásáig.

Időközben a helyi sebességváltójában először a negyedik, később a harmadik és ötödik fokozatok is kimaradtak. Egyfajta megkönnyebbülés lehetett részéről, amikor Mansell autója kifarolt és szintén váltóhiba miatt kiesett.

A brazil további kockázatot elkerülve 6. sebességben hagyta autóját. A 60. körtől kezdve Riccardo Patrese 6 másodperccel volt nála gyorsabb körönként, azonban az olasznál lefelé váltásnál adódtak gondok. Senna végül majdnem három másodperc fölénnyel nyert Patresével szemben.

Amikor Sennán múlt egy ember élete

A Belga Nagydíj szabadedzésén Érik Comas szenvedett balesetet, mögötte Ayrton Senna vonult és állt félre. Amint észrevette, hogy társa eszméletét vesztette, eközben tövig a gázpedálon volt a lába, kikapcsolta a motort és hívta az elsősegélynyújtókat.

 „Lekapcsolta a gyújtást, ezzel elkerülve egy robbanást. Abban a pillanatban Ayrton Senna megmentette az életemet.” – nyilatkozta utólag a Ligier pilótája.

A futamon a Benetton pilótája, Michael Schumacher szerezte meg első futamgyőzelmét, Senna 5. helyen zárt. Comas Spában még nem, viszont Monzában már ismét a rajtvonalon állt.

Az „Esőmester” akcióba lép

Messze a Williamsé volt a legerősebb autó, a Donington Parkban tartott 1993-as Európai Nagydíj kvalifikációja is ezt az eredményt bizonyította. Prost és Hill mögött Schumacher és Senna álltak. Az elhibázott rajt után a McLaren versenyzője egyből észhez tért, az első kör végére rögtön az élre került.

Innentől hol esett az eső, hol nem. Senna harmadik kiállása túl lassú volt, így Prost a verseny közepén 6 másodperccel vezetett. A Williams pilótái később esőgumikra váltottak, Senna azonban slickeken maradt.

Az 57. körben Senna érkezett volna esőgumikért, de a csapat nem állt készen. Sebességkorlátozás híján a brazil, áthajtván a bokszutcán, a verseny leggyorsabb körét állította fel 1 perc 18,029 másodperces idővel. Végül 10 körrel a vége előtt váltott abroncsot, és Damon Hillen kívül mindenkit lekörözve intették le elsőként a célvonalon.